Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1684

fogják kapni addig meglévő ingó és ingatlan javaikat, továbbá a végrehajtásra kiküldött biztosok beiktatják majd őket elveszett birtokaikba is.

Ha valaki a visszatérők közül korábban valami méltóságot, tisztséget vagy hivatalt viselt, az tudassa a biztosokkal, akik majd erről az uralkodóval fognak tárgyalni. Hogy pedig a magyar katonák tartása, úgy a közlegényeké, mint a tiszteké, különösen akik az ő szolgálatából széledtek szét, ne szakadjon meg, az uralkodó gondoskodni fog arról, hogy a szolgálatért járó zsold a királyi erősségekben a parancsnokság útján avagy a mezei katonaság által minél gyorsabban biztosítva legyen. A megyéknek és városoknak meglesz a lehetőségük, hogy kellő megbízással ellátott küldötteik útján a császári biztosok előtt megjelenjenek, és a megbékélést az előrebocsátott módon megejtsék. Amikor ezek és mások is egyenként a bizottmányok elé járulnak, a katonai parancsnokok révén az oda- és visszaúton is el lesznek látva menlevéllel és megfelelő biztosítással.

Ezenkívül a biztosok megbízatást kaptak arra is, hogy - a soproni országgyűlés rendelése szerint - joguk legyen vagy a vagyonok, vagy a tisztségek helyreállítására, ahogy ezt az említett országgyűlés 25.65 és 26. cikkelye66 kimondja, és megilleti őket a tényleges intézkedés joga is, ahogy a szabad vallásgyakorlatról, a templomok és iskolák kiosztásáról szóló rendelkezés végrehajtása is. Ha valaki a császári biztosok segítségét óhajtja, ezt késlekedés nélkül meg fogja tapasztalni.

Minthogy pedig I. Lipót ezen az általánosan ismert és sokat emlegetett diplomája megkoronázásának évében, 1655-ben lett kibocsátva, és oly sok kétértelműségbe van beburkolva, hogy a különféle magyarázatok hiányossága akadályozza a megértését, valamint némely értelmezése és magyarázata szinte megingatja a királyi méltóság és kormányzás alapját és talpkövét, sőt, ahogy a tapasztalat is mutatja, a rendeket és országlakosokat háborúskodások és viszályok által szinte szükségszerűen összeugrasztja, ezért az uralkodó megparancsolta biztosainak, hogy jöjjenek össze a magyar ügyekben és az egyezkedésben jártas férfiakkal, és tanácskozzanak megfontoltan, hogy az említett diploma valóságos értelme napvilágra jusson, és biztos értelmezése visszaadassék, mivel minden országban különösen fontos, hogy a király és alattvalói közt egyező gondolkodás legyen, és a közállapotoknak szilárd alapja legyen vallási és világi ügyekben egyaránt.

Ezenfelül úgy a legnagyobb, mint a legkisebb dolgokban erősödjön meg a királyi kamara igazságos kormányzása, és a hadügynek is a biztos módszere és állandó rendje, amit majd a mostani zavargások elükével a közeljövőben összehívandó országgyűlésen alkotnak meg. I. Lipótnak az a szándéka, hogy az említett diploma atyai akaratával és a Karok és Rendek további vizsgáló65 I. Lipót 1681. évi dekrétuma (I.): „A vallás szabad gyakorlatáról."

66 I. Lipót 1681. évi dekrétuma (L): „Templomok s azok építésére való helyek kijelöléséről."

150