Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
Előszó
Az 1670-1672 között vezetett, IV. 1. a) 3. jelzetű kötet folyamatos és hiánytalan, bejegyzéseinek nyelve vegyes, nagyjából azonos arányban latin és magyar nyelvű. Az 1683-1685-ös évek anyagát tartalmazó, IV. 1. a) 4. jelzetű kötet ezzel szemben túlnyomórészt latin bejegyzéseket tartalmaz. A bejegyzések számozása, hasonlóan az eddig megjelent kötetekéhez, úgy épül fel, hogy a regeszta sorszámát zárójelben a kötet száma követi római számmal, ez után pedig arab számmal a bejegyzés oldalszáma található. A közgyűlés típusa, időpontja és helye csak az egyes közgyűlések első ügye előtt szerepel. A személynevek írásakor - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a szak- irodalomban elfogadott névalakokhoz igazodva, zárójelben tüntettük fel az akár többszöri eltérést is. A település- és pusztaneveknél a mutatóba a korban használatos névalak került mai helyesírással, utána szerepel(nek) a kötetbeli névváltozat(ok) és a beazonosításukhoz szükséges adatok: a helységnévtárakban is megtalálható névalak, a vármegye megjelölése, ahová tartozott, a mostani elevezése, továbbá hogy most melyik ország területén található. A kötet forrásértékét is jelentősen emeli, hogy Kolozsvári Sándor és Óvári Kelemen a törvényhatóságok jogszabályait megjelentető nagyszabású munkája4 a 17. század nyolcvanas éveiből egyetlen nógrádi statútumot sem közöl, így az ekkor keletkezett jegyzőkönyvek joggal tekinthetőek elsődleges és megkerülhetetlen forrásnak a törvényhatóság működését, a vármegye gazdaság-, jog- és művelődéstörténetét tanulmányozni szándékozók számára. A szerkesztő 4 Kolozsvári Sándor - Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Dunán-inneni törvényhatóságok jogszabályai, Vármegyei statútumok. IV/1. 470-183. 13
