Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1683

mert novemberben úgy a lengyel, mint a német katonaság is a megye kebelén belül állomásozott, ami csaknem a megye teljes pusztulásához vezetett.

458. (IV. 10.) A követek útiköltségéről Michalek Miklós szolgabíró köteles gondoskodni, a költségeket az ő elszámolásába kell beszámítani.

459. (IV. 10-11.) Mivel a beszállásolás elosztása Caraffa generális döntésétől függ, ennek ellenére december 18-ra és az azt követő napokra kitűzik a közgyűlés ügyeinek és a beszállásolások megtárgyalásának időpontját, ahol mérlegelni tudják Caraffa rendelkezéseit, valamint ki tudják szabni a beszállásokat.

460. (IV. 11-13.) Felolvasták Magyarország nádorának (celsissimus prin- ceps) szeptember 28-án, Lakompakban (Lakompach) kelt, a fő- és alispánnak, a szolgabíráknak és esküdteknek, Nógrád megye minden mágnásának és nemesének (illustrissimi, reverendissimi, admodum reverendi, spectabi- les, magnifici, generosi, egregii, observandissimi) szóló levelét, amely magában foglalta az uralkodó rendeletét és kiáltványát is.

A magyar nyelvű levél bevezetőjében a nádor utal a pogány török által Magyarországon és a szomszédos országokban okozott tengernyi szenvedésre, pusztításra és áldozatra, mely végül az országot teljesen romba döntötte, a keresztény Magyarországot és a népet is a világgal megutáltatta és megosztotta, hogy végül keresztény felebarátai ellen forduljon. Ez nem szabadság, ezzel csak a töröknek tettek szolgálatot, hogy sokan vitézül életüket áldozták e küzdelemben. Ha még maradt valami szikrája a kereszténységnek a nógrádi nemességben, térjenek vissza uralkodójukhoz, és csatlakozzanak az „istentelen vérszopó pogányságh" elleni összeurópai küzdelemhez, az „Isten és a világh ellen hadakozó düheös ellenség" kiűzéséhez. A nádor a maga „igaz magyarságának" és „mediátori tisztének" eleget kívánván tenni, az uralkodóhoz fordult, aki levelében - melynek másodpéldányát e levélhez csatolta - tanújelét adta szokott atyai kegyelmességének. A pátens tartalma alapján - bár az abban jelzett szeptemberi terminus már letelt - ha valaki haladéktalanul csatlakozik Őfelsége felhívásához, az az uralkodó előtt a nádor pártfogását fogja élvezni. Ha viszont vakmerőségből nem így cselekedne, a saját istentelenségének tulajdoníthatóan minden irgalmasságból kirekeszti magát.

461. (IV. 13-15.) I. Lipót császár 1683. augusztus 23-án, Passauban kelt, a nádor leveléhez csatolt kiáltványában kifejtette, hogy atyai gondoskodása és aggodalma, amellyel ő a némely gonosztevők cselekedeteitől megzavart és kettészakadt magyar királyság iránt viseltetett, képes volt az elmúlt esztendőkben az említett békétlenségek viharait rendbe hozni és lecsillapítani. Nemcsak a Thököly (Theökely, Theökeöly) Imre és követői által kért fegyverszünethez viszonyult jóságosán, s bocsátott meg nekik az általuk szerte az országban többszörösen elkövetett rombolások, szerencsétlenségek s végső veszedelem, továbbá a végvárak elpusztulása és sok ezer keresztény

136