Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1672
Nógrád vármegye közgyűlése 1672. július 18. Fülek praesidium 389. (III. 190.) Elsőként: kihirdetik a főispánnak a megye minapi megkeresésére írott válaszlevelét, melyben a törvényszék tisztújításának ügyében azt írja, hogy azt addig függőben kell tartani, míg ő el nem dönti, hogy mikor tud személyesen megjelenni. Ami pedig az adókivetést és Giovanni Andrea Joanelli kamaragróf fenyegetéseit illeti, írni fog neki, nehogy egy hajszálnyira is eltérjen az uralkodó rendelésétől. A sürgetett dézsmák ügyében tudósítani fogja a megyét, mennyit kell átküldeniük. 390. (III. 190-191.) Másodszor: felolvassák a főispán egy másik levelét, illetve a magyar kamara ahhoz mellékelt iratát is, mellyel a kamara a dézsmák ügyében közli I. Lipót akaratát a földesurakkal. Mivel az uralkodói levélben megadott július 15-e már - mely arra volt megadva, hogy a földesurak a kamara képviselőivel találkozzanak, és az említett dézsmák bizonyos részéről tárgyaljanak - elmúlt, az uralkodó egy másik napot jelöl ki, hogy ugyanezen célból a pozsonyi kamaránál teljhatalmú megbízottjaik által képviselve megjelenjenek. Eközben tudósítja a vármegyét, hogy az uralkodó a gabona tizedét teljes mértékben a már érintett célra kívánja felhasználni. A vármegye közönsége azt határozza, hogy válaszolni kell a főispán levelére. Először is köszönetét kell mondani jóindulatáért, mellyel elhatározta magát, hogy a törvényszék tisztújításán kész megjelenni, azonban kérni kell, hogy siettesse a restaurációt, kiváltképpen ha jelenlétében akadályoztatva lenne. Ami Joanelli az ügy kapcsán kért pártfogását illeti, ez idáig minden módon megpróbálták őt megnyerni, megkeresőlevelére válaszoltak, miközben, ahogy értesültek, az adókivetés ügye a legkisebb mértékben sem tőle függ. 391. (III. 191.) Miután kihirdették a kamara bortizedek ügyében írt levelét, úgy döntenek, újból meg kell keresni őket, mivel ebben a megyében kis számban vannak szőlőbirtokok, így ebben az ügyben nem tudnak alkalmazkodni a kamara kívánalmához. Mindeközben elhatározták, hogy kérelmet nyújtanak be, hogy maradjon meg a bortized egész korábbi haszonbérbe adásának módja. Ha pedig az uralkodó teljesen saját szükségére kívánná, és nem akarná haszonbérbe adni, vissza kell írni a kamarának, hogy a tizedel- tetni szokott termények dézsmálását ne halassza el, hanem az ország törvényei szerint a maga idejében siettesse. 392. (III. 191.) Harmadszor: közzéteszik a főispán harmadik levelét, mely I. Lipót rendeletét is magában foglalja, melyben arra biztatja a megyét, hogy tartsa be az uralkodó rendeletét és akaratát. 119
