Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
Előszó
protestánsok pedig templomaikat és iskoláikat. Thököly kellő eréllyel fegyelmet tudott tartani, s a rendet mindenütt igyekezett helyreállítani, így nem csoda, hogy Kara Musztafa nagyvezír Bécs ellen indított hadjáratának idején még az addig királypártinak számító Balassák is kénytelenek voltak hozzá csatlakozni javaik megtartása érdekében. Természetes viszont, hogy Bécs sikeres megvédése után, a megváltozott körülmények, a vagyonelkobzás fenyegető veszélye közepette a császárnak írott leveleikben elkerülhetetlen kényszernek igyekeznek beállítani Thökölyhez történt csatlakozásukat. A bejegyzések legnagyobb csoportját a császári had beszállásolásának és ellátásának terheit felpanaszoló, avagy elhárítását, mérséklésének elérését megkísérelő levelek teszik ki. Ekkor is előfordult, hogy a kirótt szálláspénzek nem teljesítése miatt Caraffa tábornok Dobay János alispánt elfogatta és Besztercebányára hurcoltatta. Az ínség még arra is rákényszerítette a vármegyét, hogy mivel a szegény néptől már semmit sem lehetett behajtani, Ebeczky Menyhért özvegyétől, Klobusiczky Katától vett fel kölcsönt a császári katonaság szálláspénzének a fedezésére. Az 1684-85. évi hadjáratokban a vármegye felkelt nemessége is részt vett, melyről a kötetben található „generalis lustra" leírása tanúskodik. Jelentősen hozzájárult még az éhhalál küszöbén álló megye megnyomorításához a Czobor Ádám-féle ezred téli beszállásolása, amely mellett egy Engel nevű kapitány vezetése alatt álló császári lovas csapat ellátásáról is gondoskodniuk kellett volna. Ugyanakkor a megye déli része, Buják környéke ekkor még török megszállás alatt volt, s Hatvan vidéke is sokat szenvedett a gyakori táborozásoktól. Hiába fordultak azonban gróf Abele főhadi-élelmezési biztoshoz, mindössze annyi „könnyítést" kaptak, hogy a császári hadak helyett egy magyar ezredet vezényeltek oda téli szállásra, de az is annyiba került és annyi kárt okozott, mintha a császári csapatok maradtak volna. A fent mondott években a közgyűlések helyének és idejének sorrendje: Dátum és hely nélkül - Nógrád vármegye közgyűlése 1670. február 15. - Fülek - Nógrád vármegye közgyűlése 1670. március 3. - Fülek - Nógrád vármegye pecsételőszéke 1670. április 16. - Fülek - Nógrád vármegye közgyűlése 1670. május 5-6. - Fülek - Nógrád vármegye törvényszéke2 1670. május 12. - Fülek - Nógrád vármegye közgyűlése 1670. május 28. - Fülek - Nógrád vármegye közgyűlése 1670. június 16-17. - Fülek - Nógrád vármegye törvényszéke 1670. július 8. - Fülek - Nógrád vármegye közgyűlése 1670. augusztus 11. - Fülek - Nógrád vármegye közgyűlése 1670. augusztus 28. - Fülek - Nógrád vármegye közgyűlése 2 A meghirdetett törvényszék helyett pecsételőszéket tartottak. 10
