Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1683

5. ) A füleki erősség lerombolása után Losonc oppidum lett Nógrád vármegye székhelye, mivel a hely nem megvetendő alkalmassága miatt a nemesség ott húzta meg magát. A katonai beszállásolások megkülönböztetés nélkül történnek, mivel azonban a legújabb és az azt megelőző országgyűlések pártfogása révén a nemesek mentesek a beszállásolásoktól, ezért a vármegye közönsége ugyanezen nemesség érdekében kéri a főparancsnok pártfogását, különben a megye székhelye sem maradhatna meg ugyanott, ha a nemességet az ilyen és hasonló beszállásolásokkal terhelik meg, mivel a megyén kívül lakó (extranei) mágnások és nemesek ugyanúgy a nemesség lakhelyein szoktak megszállni.

6. ) Gróf [Johann Alexander] Noirquermes (Noerqürmes) (illustrissimus) alezredes (vice-collonellus), a szász-lauenburgi páncélos lovasok ezredének helyettes parancsnoka felszólította Losonc oppidumot és polgárait, hogy egyezzenek meg vele a katonák elszállásolásáról. Mivel azonban a megye nem Noirquermesnek van alárendelve, hanem Rabatta rendelkezésétől függ, lehetetlenség, hogy a város részlegesen ki legyen vonva a megye rendelkezése alól, avagy kétszeresen tegyen a beszállásolásnak eleget. Ezért kérik a parancsnokot, legyen tekintettel a városra, és [Koháry Imre] rimaszombati kapitány ne terhelhesse meg azt, valamint ne engedje meg, hogy Losoncot elszakítsák a megyétől, ugyanis nincs más mezőváros rajta kívül, ahol a vármegye közönsége a törvényszékeit és közgyűléseit tartani szokta.

7. ) Aki keresztülmegy Nógrád vármegyén, nem lát mást, mint igen romos, elpusztított, felégetett pusztaságot. Jelenleg is a háború színhelye, ezért az elmúlt évben is több mint 100 falu lett a lángok martalékává, ezért kérik Rabattét, hogy ezt méltóztasson tekintetbe venni, és ha lehetséges, mentse fel őket a katonatartás alól, ha nem, akkor csak annyi gyalogság eltartását rója rájuk, amennyit el tudnak viselni, név szerint a gácsi gyalogságét. Isten a tanújuk, hogy a megyének már nincs egyetlen része sem, amely nem a teljes pusztulásra és elhagyatottságra jutott volna.

8. ) Az egykori Szécsény város lakói nevében kérik a lakosok házainak és az azokhoz tartozó javaknak a visszaadását, amely kegyet készek lesznek alkalomadtán megszolgálni.

A többit a megye a követek már kipróbált ügyességére bízza, és várni fogja őket vissza az óhajtott rendelkezéssel.

447. (IV. 6.) A vármegye közönsége azt határozta, hogy írni kell [Koháry Imre] rimaszombati kapitánynak Losonc ügyében, nehogy elválassza a losonciakat a megyéből, ugyanis azok a megyével együtt kötelesek szállást és élelmet biztosítani a császári katonaságnak, és nem vonhatók kettős irányítás alá. A kapitánynak nincs is joga ehhez, mert a megye nincs a kapitány alá rendelve, miként ez a legjobb tudomásuk szerint is nyilvánvaló.

448. (IV. 6.) Minthogy Őfelsége biztosai és más katonai tisztjei különféle megbízásokkal szokták beutazni a megyét, és az alispánt széna-beszolgálta132