A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
Deliberatum /XLV./ Csáki Istók meg nem bizonyíthatván azt, hogy az csizmadia topónak mondotta volna az feleségét,42 ideo convincitur in poena indebitae actionis f. 40. Hasonlóképpen azért, hogy az magistratus híre nélkül in publico foro tempore nundinarum saltem propria vi et au tori täte /a vásár idején, a piacon csak úgy önkényesen/ az I. elől egy pár csizmát fölvett, és arra fordította, valahova maga akarta, etiam pro eo magistratus uram ellen is elmaradt in poena violentiae juxta mentem articuli super eo editi /a hatalmaskodás büntetésén, az erről kiadott törvénycikk értelmében/. Deliberatum /XLVI./ Valamint már az törvénybírák Csáki Istók és az szomszédja között az villongó földet eligazították, quia judicibus datur fides / mivel a bíráknak hitelt adnak/ ezután is abban maradjon. Alioquin valamely fél impediálni fogja, toties quoties convincitur in poena violentiae contra judices fori et dominum fundi /annyiszor ítélik majd a hatalmaskodás büntetésére a törvényszék bíráival és a telektulajdonossal szemben, ahányszor (a földterületet) lezárja/. /28./ Anno 1657. die 9. junii. Mi, szécsényi praesidiumban lakozó nemes vitézlő törvíntevő bírák, kívül valók pedig: nevezet szerint nemes vitézlő Madách János, Libercsey Mihály, Spáczai János és Bezzegh György uraimék, convocál- tattunk tekintetes és nagyságos Koháry István urunk őnagysága belső várban lévő palotájában, bizonyos dolgoknak törvény szerint való eligazítására. Levata causa /XLIV./ Az mint az előbbeni terminuson fő magistratus uram őnagysága verbis proponáltatta acquisitióját Doboziék ellen, most is azon reportáltat- ván, kívánja őnagysága, minthogy azon tápéi lovak kezeknél találtattak, országunk törvénye szerint mint olyan topók felakasztassanak. Az kiknek magok mentségek most is ugyanaz, valamint az első terminuson. 42 A szécsényi csizmadiák és vargák 1617. május 25-én nyertek Szécsény akkori földesurától, Forgách Zsigmond országbírótól közös, magyar nyelvű céhlevelet (céhszabályzatot), egyidőben a szabó-, posztónyíró- és szűcsmesterekkel, akik egy másik céhet hoztak létre. 1701-ben a gácsváraljai vargák és csizmadiák ifj. Forgách Adómtól ugyanezt a 39 pontba foglalt céhkiváltságot kapják meg, ami azt mutatja, hogy a szécsényi céh 1617 után tartósan működött. A forrás kommentált kiadása: (PÁL- MÁNY 1982b) A céhlevél tartalmának elemzése: (PÁLMÁNY 1983a 8-9.) 96
