A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

Anno 1656. die ultima septembris. /XXIII./ Az szécsényi sereg korcsmáin való bor és ser educillatiójáról tet­tünk ilyen limitatiót. 1. Hogy ha az mustnak akóját27 megvehetni egy talléron, annak iccéjét árul­ják akkor d. 4. Ha két forinton veszik akóját, iccéjét árulják akkor d. 5. Ha fölül veszik két forintnak, akkor iccéjét árulják d. 6. 2. Az óbor educillatiója az míg continuáltatik, hasonlóképpen folyjon. Iccéje, mint fölül az must állapotja, declarálva vagyon. 3. Ha az sernek akóját veszik d. 90, árulják iccéjét d. 2. Forma juramenti pro domino Nicolai Liszkai, tunc temporis carceriarii praesidii Szecseniensis /Esküformula Liszkai Miklós, a szécsényi végház jelenlegi tömlöctartója számára/ /XXIV./ Én, Liszkai Miklós, esküszöm az egy élő Istenre, ki az Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy bizony örök Isten, hogy az szécsényi tömlöctartóságnak tisztiben igazán és híven eljárok, és tehetségem szerint az /17./ csényi, bujáki, gyarmati, nógrádi, palánki, lévai, verebélyi fő- és vicekapitány ura­lnék ez patens levelünk által akaránk requirálnunk és intenünk is kegyelmeteket, és tisztünk szerint parancsoljuk is kegyelmeteknek, hogy az mikor afféle gonosz­tévő megcseleködvén az gonoszságot egy kapitánság alól más kapitán alá me­gyen, az olyan malefactort kegyelmetek ne protegálja, hanem az kapitánya requi- sitiójára adja ki az érdemlett büntetésre. Mind avval együtt, ha mi bitanglott jók nála találtatnak. Egyébaránt tudva legyen kegyelmeteknél, hogy az olyan male­factort lappangtatót és meg nem büntetőt deferáljuk őfelségének, és avagy odaföl az őfelsége méltóságos színe eleiben az Hadakozó Tanácsban avagy Újvárban ci- táltatjuk törvénre, és arestáltatván az őfelsége kegyelmes resolutiójáig, az kin mi esik, magának tulajdonítsa. Ezen levelünkre penig mindenütt reája vetvén az ex- hibitát, küldje végekről végekre, hogy ismég visszajővén ezen pátensünk, tudjuk, hol volt, és hol volt, kiben kegyelmetek egyebet se cseleködjék." (MOL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 192.) Forgách célja a rendelkezéssel tehát az volt, hogy az iratos ka­tonák ne tudjanak a portyázások során okozott hatalmaskodások felelőssége alól egyszerű helyváltoztatással, végvárból végvárba költözve kibújni. 27 Az akó régi magyar híg űrmérték. Sajnos nem tudjuk, hogy itt pontosan melyik vál­tozatáról van szó, talán az 1574-ben említett nógrádi akóról, ennek azonban nem is­merjük metrikus mennyiségét. Az akó általában 50 és 60 liter közötti mennyiséget jelent. A jelen árszabás alapján a forrásban említett akó mintegy 40-50 iccét tett ki. A legtöbb korabeli icce 0,7 liter és 1 liter közötti tartományban helyezkedett el. Nóg- rád vármegyében 1722-ben helyi szabályrendelettel bevezettek egy szokatlanul nagy, két pozsonyi iccét, mintegy 1,67 litert kitervő iccefajtát, azonban ennek koráb­bi használatáról nincs tudomásunk. (Bogdán 1991.132-155. és 187-216.) 85

Next

/
Thumbnails
Contents