A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
megszerzésére, azonban - nem tudatik mi okon - az mint postája hirdeti, az budai hídon az Dunába ugrott és odaholt. Kívánom annakokáért, hogy az megírt rác rabomnak vagy testét hozzák ki az kezesek az szokás szerint, avagy magát állassák elől, és ha elől nem állíthatják, valami volt az sarca, fizessék meg az kezesek; vagy hogy bizonyítsák meg azt az kezes rabok törvény bírák uraim előtt elégedendő bizonyságokkal, hogy ugyanazon Jankói Cziffra Péter rác rabom holt az Dunában, és az napja előtt és nem utána. És ha megbizonyíthatják ilyenformán, legyen az én károm. Az kezes rabok azt kívánják, hogy elégedendő napot adjanak bírák uraim nekik, és megbizonyítsák, hogy azon rác, és az napja előtt ugrott és holt bele az Dunában. Ha pedig meg nem bizonyíthatják, tehát azt kívánják, hogy Gesztelyi János maga személyében esküdjék meg azon, hogy utolszor az tíz napot nem adta meg nekik, és ők kíntelenek lesznek fizetni. Deliberatum est Jóllehet Gesztelyi János uram elsőbben azt kívánta, hogy az napjára az őke- gyelme beeresztett rác rabját magát vagy az testét hozták volna ki az kezesek, de minthogy sem a testit, sem magát, sem ki nem hozták, sem ki nem küldték az napjára, azért az sarca megfizetésével tartoznak. De minthogy őkegyelme az mellől en21 [!] ment, hanem azt kívánja, hogy csak bizonyítsák meg azt az kezesek, hogy ugyanazon őkegyelme Jankói Cziffra Péter nevő rác rabja ugrott és holt az Dunában az budai hídnál, és az napja előtt, tehát ám vallja maga őkegyelme az kárt, ők maradjanak békivel. Ahhoz képest „quia volenti nulla esset injuria" mi bírák az kezes raboknak engedtünk bis quindenát. Ha azért az idő alatt coram tribunali elégedendő bizonyságokkal azt megbizonyíthatják, hogy ugyanazon őkegyelme fölül megírt Jankói Cziffra Péter nevű rác rabja ugrott és holt az Dunában, és hogy az napja előtt, tehát az rabok Gesztelyi János uram keresetitől simpliciter absolváltatnak. Alioquin, valamiben akkor Gesztelyi János uram az megírt rác rabját kezességeken elbocsátá, tartoznak azt az kezes rabok őkegyeimének megfizetni. Györggyel] és Császár Jánosékkal oda alá maradtak, négy rácot küldtek fel és húsz rác lovat. Jankó alatt nyerték, és jankói rácok ezek is, kiket felküldtek." (MOL X 1047. No. 802. - 40575. d.) Úgy tűnik, hogy néhány esetben a hódoltságból elhurcolt rácok maguk is katonának álltak. Ezzel állhat összefüggésben a „Rácz" vezetéknevek egy része is, de beszédesebb adattal is rendelkezünk: 1676. november 25-én Jankói Rácz Illés a füleki várból ír levelet „Mustaly", azaz nyilván Musztafa zombori bégnek, hogy hódolt jobbágyai nem adták meg a magyar részre az adót. (MOL X 7824. No. 6493. - C 1086. d.) 21 A szócska olvasata biztos, de a szövegrésznek így nincs értelme. Minden bizonynyal másolási hibával állunk szemben. 81
