A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
Anno 1656. die secunda septembris. Mi, szécsényi praesidiumban lakozó nemes és vitézlő törvénybeli bírák, tekintetes és nagyságos Koháry István uram commissiójából convocáltattunk az belső, német várban néminemő dolgoknak törvény szerint való revisiójára. Levata causa /XV./ Tekintetes és nagyságos Koháry István uram őnagysága mint ezen helynek főkapitánya és magistratusa azt proponáltatja, mivel Villám János és Here Mihály szolgája: Ferenc nyilvánvaló lopásban comperiáltattanak, és négy ökröket kezeknél is kaptanak, azért kívánja őnagysága, hogy abbéli cselekedetekért mint nyilvánvaló tolvajok országunk törvénye szerint felakasztassanak. Deliberatum est. Megvallván mind az kettő, hogy azon négy ökröket ők lopták légyen el, és más egyéb latorsága is mind a kettőnek manifestissime extál, azért mi, bírák egyenlő voxxal azt adinveniáltuk, hogy mint lopok országunk törvénye és mind az Istennek parancsolatja szerint felakasztassanak. Secunda causa levata. /XVI./ Vitetett elő ezen szécsényi praesidiumban lakozó vasas rab, Nemes Mihály dolga, valami török rabjának az vár munkájáról való elszalajtása ví- gett, és kívánja azt, hogy vagy a rabja állíttassák elő, avagy az árát, valamin az kótyavetyén vették, fizessék meg, vagy Liszkai, vagy az, kire az törvény veti. Deliberatum est. Hogy az mikor Liszkai búzája hordatására elment, kíredzett az kapusoktól, és az míg oda járt, az török rabokra való vigyázást reájok bízta, az bizonyságokból manifestissime extál. És minthogy egyébaránt is az vármunkájára kivivő török rabokra való vigyázás az akkori kapus hajdúkat illeti, azért az mi törvényünk az potior vox szerint azt találta, hogy Nemes Mihály elszaladt török rabjának az árát, valamin az kótyavetyén vették, plenarie az akkori kapusok fizessék meg, excepto iis, kik az kis kapun és az toronyban akkor voltának.19 Item: azon elszökött rabon nemes és vitézlő Soós Ambrus uram néminemő elszökött török rabja sarcából is az minemő tíz tallér kezesség /13./ 19 A kis kapu a karlsruhei gyűjteményben fennmaradt rajz, a Mocsáry Antal által közölt alaprajz és az írásos források tanúsága szerint a déli oldalon volt, Rimóc felé. (MOCSÁRY 1820-1826. I. köt. 217. „Rimócra járó kapu" NML IV. 11/1. Fase. I. No. 2. „kis kapu" Hornyik 1865.187.) Gyakran emlegetik „forgó kapu"-ként is, valószínűleg nyitásának módjára utalva. (JAKUS 1985a. 134.) A szövegünkben említett torony pedig minden bizonnyal a kis kapu melletti kaputorony. 79
