A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Vezetékneve valószínűleg a Nógrád megye szécsényi járásában, Pásztó mellett talál­ható Mátraszőlős falu nevéből ered. Valószínűleg pásztói jobbágycsalád sarja. (Hausel 2000b. 145-146.) Már 1653-ban is Pásztó plébánosa, ez a régi plébánia mes­tergerendájába vésett feliratból (Szőjllősi] SJtephanus] etc.) derül ki. A történeti iro­dalomban tévesen a felirat rövidített „Sző István" névalakja terjedt el névként. (SOÓS 1991. 17. és 23. Molnár 2005. 75. Varga 2007. 180) Az 1663-1665 közötti háborús esztendőkben Pásztóról a biztonságosabb Gyöngyösre húzódik be. (MOLNÁR 2005. 42.) Ezzel magyarázható az, hogy 1664-1665-ben már Jalkóczy János a pásztói plé­bános, és Szőllősi láthatóan nem is tér vissza Pásztora. (VARGA 2007.180.) Szűcs István Id. Olasz Szűcs István Szűcs György - Szúcz Györgj- a szécsényi seregszék külső tagja (1659) 54- a drégelypalánki seregszék tagja (1659) 54 Szűcs János (v. coll) - Szűcz Janos- a nagypöstényi halászattól tiltják (1657) 27- szécsényi katona (1657) 27 Valószínűleg azonos azzal a Szőcs Jánossal, aki a füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében egy lóval szolgáló, de távollevő katonaként szerepel, Bélteki Pál főhadnagy századában. Szűcs Lukács ld. Majtényi Szűcs Lukács Szűcs Simon (v) - Szücz Simon- Varga Judit felperes férje (1656) 8- szécsényi gyalogos katona (1656) 8- a szécsényi külső vár lakója (1656) 8 Szűr Bálint - Szúr Balint- alperes(1658) 38- egy jászárokszállási legény pénzét őrzi (1658) 38 (11700 után) 1644. aug. 10. körül szécsényi lovaskatonaként vesz részt Budai Borne­misza Bolgár Pál elfogásában. (JAKUS 1987b. 33.) Egy valamely hadjárathoz köthető (benne Oláh János és Komáromi István hadnagyok neve), füleki lovasokat felsoroló keltezetlen (1663 utáni) jegyzékben szerepel a neve. (MOL X 7824. No. 11757. - C 1226. d.) 1679. aug. 23-án negyven portyázó katona élén Kecskeméten jár. (IVÁNYOSI- SZABÓ 2008. 2. köt. 564.) Egy 1700. évi összeírásban Szűr Bálintot az újratelepített Szécsény félnemes lakói (agiles/seminobiles) között említik. (PÁLMÁNY 1986a. 76.) Tassi István - Tassi/Tassy István- alperes (1660) 86- szécsényi katona (1660) 86 Vezetékneve a Solt megyei Tass falu nevéből ered. ♦ Valószínűleg ő az a Tasi István, aki 1661-ben puskával megölte Nemes István kecskeméti polgárt (a seregszéki jegyző­406

Next

/
Thumbnails
Contents