A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Vezetékneve valószínűleg a Nógrád megye szécsényi járásában, Pásztó mellett található Mátraszőlős falu nevéből ered. Valószínűleg pásztói jobbágycsalád sarja. (Hausel 2000b. 145-146.) Már 1653-ban is Pásztó plébánosa, ez a régi plébánia mestergerendájába vésett feliratból (Szőjllősi] SJtephanus] etc.) derül ki. A történeti irodalomban tévesen a felirat rövidített „Sző István" névalakja terjedt el névként. (SOÓS 1991. 17. és 23. Molnár 2005. 75. Varga 2007. 180) Az 1663-1665 közötti háborús esztendőkben Pásztóról a biztonságosabb Gyöngyösre húzódik be. (MOLNÁR 2005. 42.) Ezzel magyarázható az, hogy 1664-1665-ben már Jalkóczy János a pásztói plébános, és Szőllősi láthatóan nem is tér vissza Pásztora. (VARGA 2007.180.) Szűcs István Id. Olasz Szűcs István Szűcs György - Szúcz Györgj- a szécsényi seregszék külső tagja (1659) 54- a drégelypalánki seregszék tagja (1659) 54 Szűcs János (v. coll) - Szűcz Janos- a nagypöstényi halászattól tiltják (1657) 27- szécsényi katona (1657) 27 Valószínűleg azonos azzal a Szőcs Jánossal, aki a füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében egy lóval szolgáló, de távollevő katonaként szerepel, Bélteki Pál főhadnagy századában. Szűcs Lukács ld. Majtényi Szűcs Lukács Szűcs Simon (v) - Szücz Simon- Varga Judit felperes férje (1656) 8- szécsényi gyalogos katona (1656) 8- a szécsényi külső vár lakója (1656) 8 Szűr Bálint - Szúr Balint- alperes(1658) 38- egy jászárokszállási legény pénzét őrzi (1658) 38 (11700 után) 1644. aug. 10. körül szécsényi lovaskatonaként vesz részt Budai Bornemisza Bolgár Pál elfogásában. (JAKUS 1987b. 33.) Egy valamely hadjárathoz köthető (benne Oláh János és Komáromi István hadnagyok neve), füleki lovasokat felsoroló keltezetlen (1663 utáni) jegyzékben szerepel a neve. (MOL X 7824. No. 11757. - C 1226. d.) 1679. aug. 23-án negyven portyázó katona élén Kecskeméten jár. (IVÁNYOSI- SZABÓ 2008. 2. köt. 564.) Egy 1700. évi összeírásban Szűr Bálintot az újratelepített Szécsény félnemes lakói (agiles/seminobiles) között említik. (PÁLMÁNY 1986a. 76.) Tassi István - Tassi/Tassy István- alperes (1660) 86- szécsényi katona (1660) 86 Vezetékneve a Solt megyei Tass falu nevéből ered. ♦ Valószínűleg ő az a Tasi István, aki 1661-ben puskával megölte Nemes István kecskeméti polgárt (a seregszéki jegyző406