A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
ken. (BOROVSZKY 1906. 347. GUSZAROVA 2005. 123. 137.) Az alábbi adatok mind az apára, mind fiára vonatkozhatnak: Szelényi János 1669. febr. 26-án Korponán Palás- thy Tamás bevallásának egyik tanúja. (PaláSTHY 1891. No. 741.) 1670 őszén Szelényi János az esztergomi érsek jószágainak igazgatójaként szerepel. (PAULER 1876. 2. köt. 160.) 1672. febr. 8-án Szelényi János Korponán vall ügyvédet Nógrád vármegye jegyzője előtt. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 144.) Korponán él. ♦ Az 1670-es évektől a birtokokra vonatkozó adatok attribuciója erősen kérdéses. - 1635-1669-ben a Garay- családtól megörökölt Pest megyei Aszód (Aszódszentkereszt) egyetlen földesura, a- melynek határa miatt szinte folyamatosan perlekedik a bujáki uradalomhoz tartozó Pest megyei Bag birtokosaival: az Esterházyakkal. (PML IV. 1-f. 1. d. 1. t. f. 13. és. 2. t. f. 21-22. ill. Horváth 1981. No. 63. 78. 88-89. 106. etc. BOROSY 1983. No. 464. 516- 517. BOROSY 1998. No. 22. 36. 39. 46. 50. 61. 65. 67. 112. etc. SZARKA 2008. 99. 146. Aszód 1637-ig biztosan puszta, az 1640-es években telepíti meg Szelényi. SZAKÁLY 1997. 175.) Az 1630-as évektől 1642-ig egy jobbágytelek zálogbirtokosa a Nógrád megyei Herencsényben. (ZÓLYOMI 1998. 25.) 1648-ban említik felsőszelényi (Hont megye) birtoklását. (BOROSY 1998. No. 42.) 1648. jún. 19-én zálogba adja Földváry Jánosnak a Nógrád megyei Ebecken (Obeckov, SK) bírt egy saját házhelyét, illetve az Ebeczky családtól zálogban bírt itteni részbirtokát. (NML XIII. 1. 1. cs. 1648/No. 1.) (ifj.) Szelényi Jánosnak 1673-ban is a Nógrád megyei Ebecken (Obeckov, SK) említik jobbágyát. A falunak az 1674. évi katolikus egyházlátogatás szerint ő az egyik birtokosa, Ebeczky Mihály mellett. (NML IV. 1. o/bb. Fase. 1. No. 6. TÓTH 2004. 42.) 1649. júl. 21-én (id.) Szelényi János rimaszécsi Széchy Katától zálogba veszi a Pest megyei (Rákos)csaba egész falut, majd 1650. márc. 22-én továbbzálogosítja Csorgál János (n, v) bujáki (al)kapitánynak és öccsének: Csorgál Pálnak (n, v). (DERL C/64. 2b. 12. d. 4. t. No. 3. és 11.) 1649-ben és 1651-ben a Pest megyei (Galga)hévízen említik jobbágyait. (Horváth 1981. No. 98. NML IV. 1. o/ff. 1. cs. No. 10.) 1652-1678-ban a Pest megyei (Rákos)keresztúron említik Szelényi János jobbágyait. (Horváth 1981. No. 126. 136. BOROSY 1998. No. 6. 97-98. 112. 126. 128. 162. BOROSY 1999. No. 240.) 1653- 1656-ban Hont megyében Alsónyék (Vinica, SK) falu egyik földesura zálogbirtokosként. 1656-ban pedig Egyházasnyék/Középsőnyék/Kosztonca egyik örökjogon birtokos földesura. Ugyanekkor zálogjoggal a Nógrád megyei Felsőpetény és Szátok, valamint jogcímként a Heves megyei Mátramindszent és Szuha falvak egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 14-15. 33.) 1657-ben a Pest megyei (Rákoskeresztúr falu egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 370.) 1657. nov. 28-án kosztoncai részjószágát (curia és két zsellér) elzálogosítja Benjamin Sartorisnak. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. p. 69-70.) 1658. szept. 11-én a Csanád megyei Kutasteremi (Teremia Mare, RO), Mégy, Nagyszentmiklós (Sinnicolau Mare, RO) Nemeskeresztúr (Krstur, SR), Palota és Telek rác falvakban bírt felét elajándékozta unokaöccsének: Gerhard Györgynek. (BOROVSZKY 1896-1897. 2. köt. 323. 384. 458. 474. 569.) 1659-ben Wesselényi Ferenc és felesége a Pozsonyi Káptalan előtt 1659-ben 3600 birodalmi tallérért elzálogosítják neki a Hont megyei Felsőteszéren (Hontianske Tesáre, SK) lévő részbirtokukat, ám 1662. márc. 13-án Szelényi a jószágot életük végéig visszabocsátja. (MÓL E 199. 8. es, 1V/4. t. No. 370.) 1666. jún. 9-én zálogba vesz Tihanyi Györgytől négy, a Nógrád megyei Ebecken lévő szántóföldet. (NML XIII. 1. 1. cs. 1666/No. 3.) 1669-ben a Nógrád megyei (Egyházas)dengelegen említik jobbágyát. (BOROSY 1999. No. 219.) 1669-ben a Hont megyei (Ipoly)szakállas (Ipel'sky Sokolec, SK) faluba próbál felkéret403
