A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Szelényi András, aki 1614-ben és 1620-ban Korpona város főbírája volt. (MATUNÁK 1902. 17.) Anyja talán a Nagy Ivánnál Szelényi András feleségeként szereplő Rom- hányi Erzsébet. Szelényi János valószínűleg első felesége osztrolukai Osztroluczky Menyhárt (e) leánya: Osztroluczky Zsófia. Tőle születik azonos nevű fia: (ifj.) Szelényi János (JT680). (MOL A 57. 10. köt. 371-373. ifj. Szelényi János halálához: uo. 16. köt. 637.) Talán második felesége Garay Farkas és Voxith Horvát Magdolna leánya: Garay Erzsébet (g), akitől Szelényi András és Pál nevű fiai születnek. (A forrás kelte: 1656. dec. 5. DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33. A Garay Erzsébet szüleire vonatkozó adat: SARLAY 1941. 37. Pálra vonatkozóan megerősítő adat: MOL A 57. 21. köt. 113- 114. Érdekes, hogy egy 1640. nov. 8-án kelt forrás regesztájában Szelényi Menyhért és Pál néven szerepelnek Garay Erzsébettől született fiai. ld. az alábbi adatot) 1635. jún. 18-án Garay Erzsébet még életben van (Borosy 1998. No. 162.), 1640. nov. 8-án (id.) Szelényi János már özvegy (uo. No. 22.), 1649-ben már felesége Bartakovics Judit (nemz). (DERL C/64. 2b. 12. d. 4. t. No. 11.) Valószínűleg ifj. Szelényi János az, akinek 1674-ben felsőkubini Kubinyi Magdolna szerepel feleségeként, 1695-ben pedig özvegyeként. (TÓTH 2004. 21. MOL A 57. 22. köt. 397-398.) Egy 1669. dec. 16-án kelt tanúvallatási jelentésben (id.) Szelényi Jánost kb. 66 éves Korponán lakó nemesként nevezik meg. (ODESCALCHI1897. 239.) Problémát okoz, hogy a két Szelényi János egy ideig párhuzamosan élt és működött, és a rájuk vonatkozó adatokat igen nehéz elkülöníteni. Kénytelenek voltunk az igen ellentmondásos szakirodalomra támaszkodni. Ennek alapján a Szelényi János Hont vármegyei tisztségviselésére vonatkozó adatokat feltételesen két személyhez kapcsoljuk. (Reiszig Ede a vármegyei monográfiában ezeket egyetlen Szelényi Jánoshoz kötötte: BOROVSZKY 1906. 449.) ♦ (id.) Szelényi Jánost 1641-ben Hont vármegye helyettes alispánjává választják, tisztét 1648-ig tölti be. (BOROVSZKY 1906. 351.) Valószínűleg 1648 elején esik az egri törökök fogságába. (Fogságának említése egy 1649. máj. 26-án kelt királyi oklevélben: MOL A 57.10. köt. 371.) 1648. jún. 19-én Szécsényben 95 körmöci arany és 310 birodalmi tallér kölcsönt vesz fel Földváry Jánostól, hogy saját magát a török fogságból kiváltsa. (NML XIII. 1. 1. cs. 1648/No. 1.) 1649 és 1662 között biztosan Hont vármegye alispánja. Fogsága miatt nem is kezdhette alispáni működését 1649 előtt - Osztroluczky Menyhértet váltotta a tisztségben. (BOROVSZKY 1906. 352. Matunák Mihály- nál - valószínűleg tévesen - Palásthy Miklós szerepel Szelényi elődjeként. Matunák 1901c. Szelényire vonatkozó archontológiai adataink: 1649. júl. 21. DERL C/64. 2b. 12. d. 4. t. No. 11. 1654. nov. 26. HORVÁTH 1981. No. 140. 1657. nov. 28. DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. p. 69-70. 1659. BOROSY 2001. 34. 1661. márc. 8. PALÁSTHY 1891. No. 663.1662. dec. 11. MOL X 7824. No. 7539. - C 113. d. [az utolsó adat csak tartalmi következtetés] Reiszignél Szelényi működésére pontatlan adatok. BOROVSZKY 1906. 352.) Egy vsz. téves szakirodalmi adat szerint Szelényi János még 1663. dec. 11-én is betölti tisztét. (MATUNÁK 1901b. 43. MATUNÁK 1928. 412.) Közvetlen utódja honti alispánként 1662/1663-tól Bartakovics János, korábbi helyettes alispán. Matunák Mihály tévesen azt írja, hogy a két személy működése között 1664-ben Bakó Ferenc az alispán. (MATUNÁK 1901c) Valószínűleg (ifj.) Szelényi János az, akit 1674. jan. 21-én és 1675. dec. 13-án Hont vármegye alispánjaként említenek. (PALÁSTHY 1891. No. 764. és 777. A szakirodalom egyesített adatai szerint 1673 és 1680 között alispán. (1673-1680: BOROVSZKY 1906. 352. 1674-1679: MATUNÁK 1901c.) ld. Szelényi János Hont vármegye egyik követe az 1649., 1655. és 1662. évi pozsonyi országgyűlése402