A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Ambrust kb. 50 évesnek nevezik. (NML IV. 1. o/bb. Fase. 1. No. 7.) Felesége halálakor a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő Dienes György leánya: Dienes Anna. (MOL P 1981. 1. cs. f. 182.) 1671. jan. 6. körül Soós még életben van. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 90.) 1671. máj. 11-én már néhaiként emlegetik, (uo.) ♦ 1653-ban („ma kedden") Soós Ambrus értesíti Koháry Istvánt, hogy Bujákon hozzákezdtek a borkiméréshez, valószínűleg már ekkor is a szécsényi (fő)kapitány familiárisa. (MOL X 7824. No. 12726. - C 1276. d.) 1659. jan. 5-én még személyesen jelenik meg a szécsényi seregszék előtt. 1659-ben több társával együtt a hatvani törökök rabságába esik, irreálisan nagy sarcot szabnak ki rá. (1659. máj. 29. Pyber Ferenc Koháry Istvánnak. MÓL X 1047. No. 785. - 40575. d.) 1660-ban Hatvanból ír könyörgő levelet Koháry Istvánnak szabadulása érdekében. (MOL P 1992. 1. cs. 5. t. 1660/f. 1-2.) 1660. aug. 27-én Iványi Fekete László füleki alkapitány arról értesíti Koháry Istvánt, hogy Soóst a hatvani törökök sarca összegyűjtésére kibocsátották, és a főkapitány segítségéért fog folyamodni. (MOL X 1047. No. 427. - 40574. d.) Kiváltására Nógrád vármegye is adott 150 forintot. (NML IV. 1. b. 1. d. 1662/No. 3.) Szabadulása után is Koháry István familiárisa, bizalmi feladatokat lát el. 1661 tavaszán a Nagyszombatban tanuló ifj. (II.) Koháry Istvánnál jár mint küldönc. (MOL X 1049. No. 1121. - C 769. d.) 1661/1662 telén Bécsben jár id. Koháry István Bécsben tanuló fiainál, ruhát is készíttet nekik. (MOL X 1049. No. 1143.) 1663 októberében ura őt küldi el hivatalos megbízatással (instrukcióval) a teljesen kaotikus szécsényi helyzet rendezésére. (MOL X 1047. No. 798. - 40575.) 1664. febr. 20-án id. Koháry István azért rója meg csábrági tiszttartóját: Gyürky Mihályt, mivel az elhunyt Dienes György ingóságait nem Soós Ambrusnak (vejének), hanem egy jogosulatlan embernek adta ki, véleménye szerint rosszindulatból. (MOL X 1049. No. 1107. - C 769. d.) 1664. ápr. 18-án Csábrágból kelt levelében arra kéri a Koháry-fiúk nevelőjét: Gazdagh Gergelyt, hogy Bécsben szerezzen be számára egy bizonyos „az érsek neve alatt" királyi papíron kiadott Ma- gyarország-térképet. (MOL X 7824. No. 12558. - C 1276. d. A kései hátoldali jegyzet szerint Soós ekkor csábrági kapitány.) 1666. jún. 25-én Soós Ambrus már kékkői al- kapitányként szerepel. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 1050.) 1668-1670-ben is kékkői alkapitányként említik. Itteni működése alatt súlyos konfliktusba kerül a vár birtokosaival: előbb Balassa Bálinttal, majd korábbi „szövetségesével": Balassa Ádámmal is, aki ekkor a kapitányi tisztet viseli. (BENCZÉDI 1961. 162-163. Balassa Ádám és Soós Ambrus közös beadványa az Udvari Haditanácshoz Balassa Bálint ellen. MÓL A 14. 1. cs. No. 323. További iratok: MOL P 1981. 1. cs. f. 166-171. f. 180-181. és 183- 187. illetve NML IV. 1. b. 1. d. 1669/No. 1. és 7. 1670/No. 1. és 4.) Soós utóda a kékkői alkapitányi poszton Móra András, egy Balassagyarmatról átkerült katona lesz.) 1670. júl. 17-én ifj. (II.) Koháry István füleki főkapitány már felajánlja Soósnak, hogy átmenekíti Fülekre főhadnagynak. (MOL X 7824. No. 6516. - C 1087. d.) Soós 1670. dec. 23-án kelt leveléből kiderül, hogy füleki vitézek segítségével meg is kezdődött ingóságainak költöztetése, nem tudjuk hogy végül Soós és családja is átköltözött-e, és azt sem, hogy Füleken halt-e meg. (MOL X 1049. No. 1952. - C 775. d.) ♦ Soós Ambrus 1656. máj. 22-én ötven körmöci ezüsttallérért minimálisan négy éves időtartamra zálogba veszi Jakabházi Jánosnak a Csongrád megyei Szer pusztában (Pusztaszerben) bírt részjószágát. (Hornyik 1865. 185-186.) Valószínűleg evangélikus. (A poltári Soós család ugyanis evangélikus. OkolicsáNYI 2009. 186.) Soós Ambrus 393
