A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
egyébként eredeti irat keltezése láthatóan utólagos. DERL C/64. 2b. 13. d. 2. t. No. 29. 1649. dec. 19-én már Voxith Horvát István az alispán: Borosy 1998. No. 51.) ld. Ráday András 1650-tól 1655-ben bekövetkezett haláláig ismét Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja. (1650. jan. 17-én még Battik János az alispán: BOROSY 1998. No. 53. Első adatunk Ráday működésére: 1650. ápr. 30. DERL C/64. 2c. 81. d. 4. t. No. 86. Utolsó adatunk: 1655. máj. 10. DERL C/64. 2c. 81. d. 4. t. No. 18.) 1655. márc. 15-én Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként említik. (Guszarova 2005.123.) Nógrád vármegye egyik követe az 1646/47., illetve 1649. évi pozsonyi országgyűléseken. (wo. 120. Horváth 2004. 21.) Pest-Pilis-Solt és Heves-Külső-Szolnok vármegyék egyik közös követe az 1655. évi pozsonyi országgyűlésen. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 78. Szederkényi 1891. 439. Guszarova 2005. 123.) Többnyire Szécsény- ben lakik. ♦ 1616-ban a Pest megyei Félegyház, Ráda, (Tápió)györgye, (Tápió)szele puszták (vsz. csak egyik) birtokosa. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 87.) 1624. ápr. 26-án, illetve 1652. nov. 21-én két részletben zálogba veszi a gyarmati Balassáknak a Nógrád megyei Felsőludány faluban bírt részjószágát. (DERL C/64. 2b. 38. d. p. 29- 31.) 1626. márc. 30-án rokona, Geresgáli Erzsébet szolgálatai viszonzásaként neki ajándékozza a Nógrád megyei Csécse, illetve a Heves megyei Apc, Csány, Fogacs, Nagyréde és (Tarna)méra településekben bírt, az Erdélyi család tagjainál zálogban lévő portióit. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 11.) 1628. jan. 7-én Geresgáli Erzsébet az Egri Káptalan előtt a Heves megyei Szurdokpüspökiben bírt részét is nekiadja. (wo. No. 13.) 1628-ban egy tiltakozásában és tiltásában birtokrészeit említi a Pest megyei Csév, Félegyház, Löb, Nyáregyháza, Ráda, (Tápió)györgye, Vasad, illetve a Solt megyei Berencske, Cebe, Harka, Karnicza és Szentdemeter pusztákban. (DERL C/64. 2b. 32. d. 10. t. No. 8. Csévet 1631 és 1655 között folyamatosan a nagykőrösieknek adja bérbe SziLÁDY-SziLÁGYl 1863.1. köt. 31. 39. etc. [Id. a kötet mutatóját] GalgÓCZY 1896. 27. NovÁK 1994. 151.) 1628-1648-ban a Nógrád megyei Galábocs (Glabuáovce, SK) egyik földesura. (DERL C/64. 2b. 16. d. 1. t. No. 2-3. BOROVSZKY 1911.45.) 1629- 1632-ben a Nógrád megyei Lucin puszta egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 33. d. f. 10.) 1637-ben a Nógrád megyei Baj puszta egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 11b. d. 3. t. No. 5.) 1637. okt. 25-én zálogba veszi Pongrácz Nagymihályi Zsuzsannának és Mihálynak a Hont megyei Alsónyéken (Vinica, SK), Ipoly(vecén) és a Nógrád megyei Herencsényben található részjószágait. (DERL C/64. 2b. 21. d. 2. t. No. 18.) 1638. szept. 8-án a Gömör megyei (Gömör)panyiton (Gemerská Panica, SK) és Méhi- ben (Véelince, SK) található részjószágait zálogjoggal csoltói Basó Farkasnak a Hont megyei Alsónyéken és Ipoly(vecén), illetve a Nógrád megyei Herencsényben található részbirtokaira cseréli. (DERL C/64. 2b. 21. d. 2. t. No. 6. A Basó-féle alsónyéki részbirtokhoz: Borosy 1998. No. 73.) 1643-ban a Heves megyei Tiszaszőlős és (Ti- sza)igar falvak egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 21. d. 7. t. No. 23.) 1645. dec. 23-án Szalatnai Györgytől zálogba vesz a Nógrád megyei (Szécsény)halásziban egy jobbágyot. (DERL C/64. 2b. 17. d. 7. t. No. 5.) 1646. okt. 9-én adományos társaival: Semlé- ki Jánossal és Dresffy Jánossal együtt bevezetik a Pest megyei Pótharaszti birtokába. (GalgÓCZY 1896. 70. Nagykőrös mezőváros már 1649-ben megkeresi Ráday Andrást, hogy bérbe vehesse a pusztát, és sikerrel is járnak. SziLÁDY-SziLÁGYl 1863. 1. köt. 156. 163.) 1647. márc. 26-án Draskovich János nádortól Liptay Istvánnal, Voxith Horvát Istvánnal és Semléki Jánossal együtt adományként megkap egy szécsényi házat és a Pest megyei Farkasd egész pusztát. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 16. A 385
