A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Pesti György - Pesti Gyurka- tanú Budai Pál és Kállai György perében (1660) 91- szécsényi vasas rab (1660) 91

Pesti János (st coll.) - Joannes Pesti- alperes (1656) 3- szécsényi katona (1656) 3

Pető István /petőf alvi/(nemz, v) - Peteő/Pető Istvan/István- a szécsényi seregszék külső tagja (1659) 66-67- tiltakozása a seregszék előtt (1658) 46

(*1614 körül-fl660. márc.) Nyitra megyéből Nógrád megyébe átszármazott nemesi család tagja. A Petők már a középkorban is a Szécsényhez közeli Pöstény földesurai közé tartoztak. (Nem összetévesztendőek a lényegesen jelentősebb gersei Pethők- kel!) A család a 17. század végén, éppen a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő István gyermekeivel halt ki. (NagyiváN 9. köt. 266-267. Nagy 1907. 100.) Pető István apja Pető Tamás (J1634 előtt), Nógrád vármegye alispánja (1609-1610 és 1621-1623 biztosan. BOROSY 1998. No. 5. DERL C/64. 2b. 35. d. No. 23. és BOROVSZKY 1911. 468.), anyja (dacsólámi) Dacsó Erzsébet. (MOL P 287 Ser. I. Fase. B. No. 201. és DERL C/64. 2b. 17. d. 4. t. No. 2) Felesége 1652-ben Madách Anna (TÓTH 2001. No. 1112. DERL C/64. 2b. 15. d. 5. t. No. 5.), halálakor 1660-ban azonban már Bossányi Éva (nemz.). (MOL P 481. 1. cs. Fase. I. No. 35.) Bossányinak ez már a második házassága volt: Ebeczky György özvegyeként ment hozzá Petőhöz, Pető halála után pedig harmadjára is férjhez ment: bernátfalvi Földváry Mihályhoz. (NML IV. 1. b. 2. d. 1677/No. 43.) Egy 1656. okt. 2-án felvett tanúvallatási jegyzőkönyv szerint Pető István akkor 42 éves. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) 1660 márciusának elején Bélteki Pál szécsényi lovashadnagy egy szóváltás folyamán karddal súlyosan megsebesíti. (MOL A 57. 15. köt. 80-82.) 1660. márc. 8-án a vármegye losonci házában végrendeletet tesz (MOL P 481.1. cs. Fase. I. No. 35.), és rövid idővel ezután fejsérülésében meghal. 1660. márc. 15-én Nógrád vármegye Madách Jánosnak adott követi instrukciójában friss hírként említi Pető István halálát, és megnevezi gyilkosát: Bélteki Pált is. (MOL P 481.1. cs. Fase. I. No. 36.) Egyetlen leány: Pető Anna/Panna marad Pető István után. ♦ Pető Istvánt 1641. máj. 28-án (BOROSY 1998. No. 28.) és 1642. febr. 11-én (DERL C/64. 2b. 35. d. No. 26.) Nógrád vármegye esküdt ülnökeként említik. 1648 és 1650 között biztosan Nógrád vármegye egyik szolgabírája. (Első adatunk: 1648. márc. 16. DERL C/64. 2b. 15. d. 6. t. No. 64. Utolsó adatunk: 1650. márc. 22. DERL C/64. 2b. 12. d. 4. t. No. 3.) 1653 és 1656 között újra biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1653. febr. 22. NML XIV. 3. D/l. f. 1360. Utolsó adatunk: 1656. nov. 28. DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33.) 1656-ban említik, hogy Szécsényben lakik. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 78.) ♦ 1654-1657-ben a Nógrád megyei Kispöstény puszta (praedium) egyik birtokosa. (TÓTH 2001. No. 1250. DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37.) 1656-ban említik szécsényi házát. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33.) 1660-ban a Nógrád megyei Petőfalva egyik birtokosa, ebben bírja „Homok" nevű curiáját is. (MOL P 481. 1. cs. Fase. I. No. 34.) 1660-ban tett végrendeletében (ld. fent) csak a következő jószágokat említi név szerint: Szécsényben

381