A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Pápay János (n, v coll.) - Papai/ Janos- a szécsényi seregszék külső tagja (1656) 3

(*1615/1619-fl676) Nógrád és Pest megyében birtokos nemesi család tagja. (NAGY- IVÁN 9. köt. 117-118.) A családnév a Veszprém megyei Pápa mezőváros és vár nevéből ered. Egy 1640. jún. 30-án végzett tanúvallatás során Pápay János 25 éves nemes személyként tesz vallomást. (DERL C/64. 2b. 11b. d. 11. t. p. 20.) Egy 1675. jan. 15- én végzett tanúvallatás során pedig 56 évesnek nevezik. (NML IV. 1. b. 2. d. 1675/ No. 10.) Előbbi felesége kürtösi Kürtössy Borbála, ennek halála után Szőgyéni Borbálát (nemz) veszi feleségül. Pápay János 1675-ben még aktív, 1676. szept. 8-án első házasságából született fia: Pápay Mihály már az örökségből vesz át ingóságokat mostohaanyjától. (DERL C/64. 2b. 11b. d. 8. t. No. 1.) ♦ Heves-Külső-Szolnok vármegyében viselt tisztségei: 1647-1653-ban biztosan a tárnái járás szolgabírája. (Első adatunk: 1647. Orosz 1906. 325. Első saját adatunk: 1650. jan. 28. DERL C/64. 2b. 31. d. 14. t. No. 2. Utolsó levéltári adatunk: 1653. jún. 19. DERL C/64. 2b. 18. No. 1. U- tolsó szakirodalmi adatunk: 1653. szept. 11. Horváth 1981. No. 124. A járás azonosítása: 1647. Szederkényi 1891. 442. Soósl974. 22.) 1656. ápr. 6-án, 1665. márc. 4-én és 1668. júl. 11-én esküdt ülnökként említik. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 9. MOL A 57.15. köt. 450. és SZEDERKÉNYI 1891. 296. Ez utóbbi egy megerősítés.) 1657. jan. 3-án leköszön a vármegye ügyészi tisztéről (SZEDERKÉNYI 1891. 291), ám 1666. szept. 15- én és 1669. aug. 22-én ismét ügyészként szerepel. (uo. 324. 297. Utóbbi egy megerősítés. A két időszak nyilvánvalóan Pest-Pilis-Solt vármegyei szolgabírói működését fogja közre időben.) 1669. aug. 22-én az alispánválasztás jelöltjei között is szerepel. Pest-Pilis-Solt vármegyében viselt tisztségei: 1655. okt. 24-én esküdt ülnökként szerepel. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 12.) 1656-tól 1665-ig a vármegye kecskeméti járásának szolgabírája. (A járás azonosítása: 1657/1658. SZAKÁLY 1981a. 237., 1660. jan. 9. Hornyik 1860-1866. 2. köt. 180. és 1660. júl. 1. Szakály 1995. 78.) 1656. ápr. 20-án választják meg Kutassy György helyére szolgabírónak. (BOROSY 1983. No. 271-2.)

1664. márc. 14-én Fülekről írott, sértettségről tanúskodó levelében jelenti be a vármegyének, hogy tisztéről lemond, és kéri, hogy válasszanak mást helyette. Azt is leírja, hogy szolgabírói működése alatt gyakran segédkezett a jegyző munkájában is, azaz helyettes jegyző volt. (PML IV. l-c/2. 2. d. 1664./No. 5.) 1664. dec. 11-én azonban még hivatalban lévő szolgabíróként említik, és csak 1665. febr. 23-án lép a helyébe Thassy Mihály. (BOROSY 1983. No. 876. 892.) 1665. márc. 4-én már ismét esküdt ülnökként említik (MOL A 57. 15. köt. 450.), annak ellenére, hogy ebben a tisztében csak 1668. aug. 30-án tesz újra hivatali esküt. (BOROSY 1984. No. 1288.) 1669. márc. 15-én is esküdt ülnökként szerepel egy forrásban (HORNYIK 1865. 201), és rendszeresen részt vesz a különböző bizottságok munkájában. 1671. ápr. 16-án (BOROSY 2002. 14-18.), 1672. febr. 12-én (BOROSY 1984. No. 1531.) és 1674. szept. 18-19-én (uo. No. 1695.) újra helyettes jegyzőként szerepel. 1672. febr. 12-én újítják meg szerződését a vármegye ügyvédjeként (advocatus). Nógrád vármegyében viselt tisztségei: 1649 és 1665 között biztosan esküdt ülnök. (Első adatunk: 1649. szept. 30. SUGÁR 2001. No.

111. Egy köztes adat: 1658. jún. 20. NML IV. 1. b. 1. d. 1658/No. 2. Utolsó adatunk:

1665. márc. 4. MOL A 57.15. köt. 450.) 1665. jan. 12-én helyettes (substitutus) jegyzőként említik. (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 44.) 1667-1670-ben biztosan esküdt ülnök. (Első adatunk: 1667. okt. 13. MOL P 518. 20. cs. Szécs. No. 13. f. 107-109. Utolsó adatunk: 1669. nov. 26. SUGÁR 2001. No. 165.) 1671. ápr. 13-án Nógrád vármegye he377