A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
hogy 15 éve szolgál (seregbíróként), ennek alapján működésének kezdetét kitolhatjuk egészen az 1658-as esztendőig. (MOL X 1047. No. 647. - 40575. d.) Hivatali elődje valószínűleg az a Gyöngyösi István füleki seregbíró volt, aki 1658. márc. 24-én jövedelmének csekély voltát panaszolva írt levelet Koháry Istvánnak (MOL P 1992.1. cs. 5. t. 1658/f. 1-2. Thaly 1873. 506-507.: No. I. PÁLFFY 1998. 257.), utódja pedig az 1678-tól működő Dúl Mihály. (MERÉNYI 1903. 74. PÁLFFY 1995. 228. Dúlnak szintén számos levele maradt fenn a Koháry-levéltárban, 1677 tavaszán már biztosan Füleken volt.) Oroszlányi István ezen adatok alapján 1658-tól egészen 1677-ben bekövetkezett haláláig füleki seregbíróként tevékenykedett. 1659. szept. 4-én Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 16.) 1672. jún. 17-én leteszi esküjét mint Pest-Pilis-Solt vármegye ülnöke. (Borosy 1984. No. 1579.) 1674. ápr. 25-én és 1675. febr. 8-án Nógrád és Pest-Pilis-Solt vármegyék esküdt ülnökeként szerepel. (HORNYIK1865. 205-206.) Leveleiből kitűnik, hogy a gyakran távollévő ifj. (II.) Koháry István bizalmi embere volt a füleki őrségben. 1671. jún. 22-én Koháry füleki főkapitány megbízottjaként vesz részt Nógrád vármegye gabona hozzájárulásának (annona = repartíció) kivetésében. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 101.) 1672. szept. 25-én Pest-Pilis-Solt vármegye füleki közgyűlésén az óbudai (pozsonyi) kla- rissza apácák ügyvédjeként tiltakozik a Hamvay-család ceglédi jogigénye ellen. (Op- PEL1908. 27.) Megbízatása valószínűleg nem eseti, hanem tartós, hiszen 1676. júl. 15- én kifejezetten Cegléd földesurainak: az óbudai (pozsonyi) klarissza apácáknak tiszttartójaként szerepel, (wo. 87. 113.) 1673-ban Ormándi Péter valamilyen sérelem miatt pert indít Oroszlányi ellen a bányavidéki főkapitányság hadiszéke előtt. Bercsényi Miklós főkapitány-helyettes Esterházy Pál generális utasítására 1673. márc. 23-ra idézi Oroszlányit a semptei hadiszék elé. Az ügy kimenetele sajnos ismeretlen, tudjuk, hogy Oroszlányi az ügy nem katonai jellegére és saját nemes voltára hivatkozva vitatta a hadiszék illetékességét. (MOL X 1047. No. 647. - 40575. d. és MOL X 7824. No. 7554. - C 1131. d.) 1674. szept. 16-án arról értesíti ifj. (II.) Koháry István füleki főkapitányt, hogy más fülekiekkel - köztük az összes evangélikussal - együtt őt is megidézték Pozsonyba. - Minden bizonnyal a „Wesselényi-összeesküvés" ürügyén felállított egyik rendkívüli törvényszék elé. (MOL X 1047. No. 661. - 40575. d.) Oroszlányi István sajátkezű fogalmazványa az az eddig ismeretlen ítéletlevél, amely 1676. jan. 21-én kelt a füleki seregszéken. (MOL X 7824. No. 6431. - C 1086. d.) ♦ 1658. jún. 28-án Szalatnai Györggyel és csepregi Szabó/Horváth Mihállyal együtt Wesselényi Ferenc nádortól a királyi joggal együtt adományként megkapja a Bács megyei Pancsova (Pancevo, SR), Szentpéter (Petrovo Selo, SR), Piperos, Gákova (Gyakova) és Paka egész birtokokat, a Solt megyei (Kiskunhalas melletti) Fejérföld pusztát, illetve az adonyi és földvári révet. (Gregorich 1935. 129-131. Fejérföldhöz tiltások: Borosy 1983. No. 536. Borosy 1984. No. 1395. „Fejérföld" helynévről: Gyárfás 1885. 273-274.) Mivel 1650-ben a katolikus hügyei Farkas Pál nógrádi alkapi- tány egyik fiának keresztapjaként szerepel, ezért nagy valószínűséggel katolikus. (SziLY 1884. 92.) Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is csekély 15 dénáros összeggel szerepel, az előbbiben még a szécsényi járás birtokos nemesei között, az utóbbiban már a füleki járás armalista nemesei között. Orratlan György Id. Szabó/Orratlan György 375
