A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
adatunk alispáni működésére: 1669. szept. 11. DERL C/64. 2b. 31. d. 12. t. No. 10.) Pest-Pilis-Solt vármegyében viselt tisztségei: 1657. dec. 13-ától esküdt ülnök. (A kelet a hivatali esküé: BOROSY 1983. No. 424.) 1659. jan. 16-án a vármegye ügyészévé nevezik ki. (BOROSY 1983. No. 533.) 1666 és 1669 között jegyző. (Megválasztása [hajniki Bezzegh István helyére]: 1666. máj. 27. PML IV. l-c/2. 2. d. 1666/No. 2. BOROSY 1984. No. 1012.1669. szept. 5-én választják meg a helyére hajniki Bezzegh Györgyöt. BOROSY 1984. No. 1369.) 1669. szept. 5-én Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánjává választják. (BOROSY 1984. No. 1370.) Nógrád vármegyében viselt tisztségei: 1659 és 1664 között biztosan a füleki járás szolgabírája. (Első adatunk: DERL C/64. 2b. 17. d. 7. t. No. 6. Utolsó adatunk: 1664. jún. 10. DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 86.) 1665. ápr. 21-én esküdt ülnökként tűnik fel, tehát ekkor már biztosan nem szolgabíró. (uo. 39. d. 9. t. No. 3.) 1656. jún. 26-án őt és Sárközy Istvánt küldi Nógrád vármegye követségbe Forgách Adám főispánhoz a végvári katonaság pusztításai kapcsán. (TÓTH 2001. No. 1473-1474.) 1661. máj. 26-án Pozsonyban keresi fel Wesselényi Ferenc nádort a Pest-Pilis-Solt vármegye által rábízott követséggel. (PML IV. l-c/2. 1. d. 1661/No. 14.) 1668 végén a felvidéki vármegyék, illetve Nógrád, Zólyom és Pest-Pilis-Solt vármegyék kassai gyűléséről a rendek Bezzegh György és Thassy Mihály társaságában őt küldik Bécsbe panaszaikkal. (PAULER 1876. 1. köt. 228. BOROSY 1984. No. 1320.1331.) 1669 áprilisának végén és májusában a 13 felső-magyarországi vármegye eperjesi gyűlésén is ő képviseli Heves-Külső-Szolnok vármegyét, csakúgy ahogy az 1670. jan. 24-én kezdődő kassai gyűlésen is. (uo. 239. 305. SZEDERKÉNYI 1891. 95.) 1670. márc. 19-től az uralkodó által meghirdetett besztercebányai gyűlésen szintén Heves vármegye egyik képviselője, (uo. 342.) 1670 júliusában Johann von Sporck tábornok őt is lefogatja ifj. (II.) Koháry István által, a Wesselényi-féle „összeesküvéssel" kapcsolatban. (Merényi 1903. 69. Makkai 1964. 66.1670. aug. 23-án még őrizetben: THALY 1872. 306-308.) Feltehetően 1670. nov. 11. után szabadul ki. (Ba- DICS1928.14.) Ahogy azt a seregszéki jegyzőkönyvben használt melléknév is mutatja, Füleken élt, itt volt a családnak udvarháza. (MOCSÁRY 1820-1826. I. köt. 143. Vsz. hibás adatokkal: PARTI 2007. 198.) ♦ 1659-ben a Borsod megyei Szemere falu egyik földesura. (BOROSY 1983. No. 549.) 1662-ben több más földesúrral együtt a Pest megyei Félegyháza, Tápiógyörgye és Tápiószele pusztákkal kapcsolatban jelent be tiltakozást Pest-Pilis-Solt vármegye előtt. (BOROSY 1983. No. 763. A puszta egyik birtokosa 1690-ben is a Mocsáry-család: BOROVSZKY 1910. 1. köt. 145.) 1660-1661-ben Nagykőrös mezőváros Mocsáry Ferenctől és ifj. Ráday Andrástól veszi bérbe a Pest megyei Hártyán pusztát. (SZILÁDY-SZILÁGYI1863.1. köt. 265. 303.) 1668-ban részbirtokosként jogot formál a Pest megyei (Cegléd)bercel pusztára. (BOROSY 1984. No. 1199.) 1669-ben a Nógrád megyei (Nagy)keresztúr puszta, illetve a Pest megyei Zsámbok falu egyik földesura. (DERL C/64. 2b. 31. d. 12. t. No. 10. SZAKÁLY 1997. 229.) 1669-ben a Nógrád megyei (Fülek)pilisen (Pleä, SK) említik jobbágyát. (NML IV. 1. b. 1. d. 1669/No. 3.) 1669-ben a Külső-Szolnok megyei Tiszajenőn említik jobbágyait. (SZILÁDY-SZILÁGYI 1863. 1. köt. 380-381.) 1670-ben a Nógrád megyei Lipta- geregye falu egyik-, illetve a Fülek melletti Kurtyán (Kurtány) puszta egyedüli birtokosa. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 5. 12. 28. 120.) 1670. márc. 8-án füleki háza egy bir- tokbaiktatás helyszíne. (Benedek 1987. 274.) 1671-ben a Nógrád megyei Mucsin puszta (Műéin, SK) birtokosa, (uo. p. 71-72.) 1674-ben a Mocsáry-család birtokaként említik a Nógrád megyei Múlyadot (Múía, SK). A 17. században a Mocsáry-család 359
