A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

1978. 56.) Katolikus. Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 75 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között.

Liszkai Miklós /olaszliszkai/ - Nicolaus Liszkai/Liszkay, Liszkay/Liszkay Miklós- a seregszék próbálja eligazítani Szabó Mihállyal való vitáját (1660) 89- tömlöctartói esküformulája (1656) 17- szécsényi tömlöctartó (1656,1660) 13,17, 89- seregszéki vizsgálat tömlöctartói mulasztásai kapcsán (1661) 96, 98

(*1621-1631-11677 után) Liszkai/Szabó Miklós. A genealógiai irodalom szerint Zemplén vármegyéből származó, a 15. század elejéig visszavezethető nemesi család tagja, amelynek családneve a Zemplén megyei Olaszliszka mezőváros nevéből ered. Idősebb Liszkai Miklósnak, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hívének fia, a család Nógrád és Heves megyékben birtokos ágának megalapítója. (NAGYIVÁN 7. köt. 143- 144. KEMPELEN 1911-1932. 6. köt. 395-398.) A leszármazás azonban számunkra nem tűnik meggyőzőnek, különösen Liszkai foglalkozása miatt. Liszkai Miklós, felesége: Komáromi (?) Ilona, gyermekeik: István, Katalin és Erzsébet és rokonuk: Komáromi Tamás 1659. aug. 28-án nyert címeres nemeslevelet, és azt 1660. jan. 15-én Nógrád vármegye losonci közgyűlésén hirdették ki. - A szakirodalom szerint csak újító nemeslevélről van szó. (A címereslevelet Pest-Pilis-Solt vármegye előtt 1677. febr. 13- án nemességének igazolására bemutatja Komáromi Tamás. A szöveget nem másolják be a jegyzőkönyvbe. BOROSY 1984. No. 1847.) Egy 1671. jún. 29-én végzett tanúvallatás szerint Liszkai Miklós negyvenvalahány (4[ ]) éves, a szakadás miatt a pontos szám nem olvasható. (MOL X 7824. No. 7533. - C 1131. d.) 1677-ben Liszkai/ Szabó Miklóst és fiát: Istvánt 1677-ben élő személyekként említik. (KŐSZEGHI 1899. 215.) Liszkai Istvánt 1685. dec. 7-én Nógrád vármegye esküdt ülnökévé választják. (NML IV. 1. a. No. 4. p. 152.) ♦ Liszkai Miklós 1670. jún. 17-én Nógrád vármegye törvényszéke előtt perli a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő Késmárky Albertet, rágalmazás miatt. A rágalmakból kiderül, hogy Liszkai nemes létére egy losonci céh tagja, és református vallású. (Késmárky vádjai szerint 1663 előtt egyházfiként pénzt lopott a szécsényi református gyülekezet kasszájából.) Az adat megmagyarázza a „Szabó" foglal- kozásnévi vezetéknevet: Liszkai 1663 után valószínűleg szabóként működött. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 37-38.) ♦ Valószínűleg azonos azzal a losonci Szabó Miklóssal, akinek 1674-ben a Nógrád megyei Borosznokon (Brusník, SK) említik jobbágyát. (Tóth 2004. 48.) Református. Nógrád vármegye 1661. évi nemesi összeírásában minden bizonnyal ő szerepel a losonci járás birtokos nemesei közt, összeg és keresztnév nélkül, „Liszkai" formában - mivel a mellette megadott többi név is szécsényi nemesekhez tartozik, a bejegyzés valószínűleg téves, vagy nem tartozik szervesen az összeíráshoz.

Madách János/alsósztregovai/ (n, v coll.) - Madacz Janos- a szécsényi seregszék külső tagja (1656-1658) 3, 28, 42

(*1619/1620 körül-fl669. febr. 19. Zólyom) Középkori eredetű Nógrád vármegyei nemesi család tagja. (Nagy 1907. 92-93. Latkóczy 1901. 5-7. Borovszky 1911. 607.) Madách Gáspár (*1590 körül-fl641/1642) nógrádi szolgabírónak (1616-1620 biztosan), esküdt ülnöknek (1625-1640 biztosan), helyettes alispánnak (1635-1639 biztosan), Balassa Simon kékkői tiszttartójának (1637), egyúttal jelentős költőnek és nándori Bene

354