A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
pel. (MOL A 57.15. köt. 450.) 1671. márc. 2-án és 1673. ápr. 19-én Heves-Külső-Szol- nok vármegye két egymást követő alispánválasztásán is jelölt, ám egyik alkalommal sem őt választják. (SZEDERKÉNYI 1891. 311.) 1672-ben Heves-Külső-Szolnok egyesült vármegye helyettes alispánja. (OROSZ 1906. 323.) 1678. aug. 28-án Heves-Külső-Szol- nok vármegye esküdt ülnökeként a füleki seregszék kültagja. (SZEDERKÉNYI 1891. 243.) Esztergom 1683. évi visszafoglalása után a vár kapitánya. (SUGÁR 2001. No. 185.) ♦ 1643-1652-ben a Heves megyei Apc mezőváros egyik birtokosa. (DERL C/ 64. 2b. 11a. d. 9. t. No. 3. és 2c. 81d. 6. t. No. 1. Szakirodalmi adatok Kürtössy István itteni birtoklására: 1643. SZEDERKÉNYI 1891. 335. SoÓS 1975. 78. 1648. SZEDERKÉNYI 1891. 250.) 1656-ban a Heves megyei Pásztó mezőváros, illetve Szuha falu földesurai közt is szerepel. (DERL C/64. 2b. 31. d. 10. t. No. 3. Pásztóhoz 1658-ból: MOL X 7824. No. 12682. - C 1276. d.) 1657-ben a Nógrád megyei Felsőludányban illetve Kökényesen említik jobbágyait. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37. és Borosy 1998. No. 134.) Ugyancsak 1657-ben a Pest megyei Kóka, (Rákos)csaba és (Tó)almás településeken említik jobbágyait. (BOROSY 1998. No. 142-144. 149.) 1658-ban a Pest megyei Szentmártonkáta egyik birtokosa. (SZARKA 2008. 449.) 1658-61-ben Csorgály János árváinak gyámjaként a Nógrád megyei Csécse földesurai közt szerepel. (uo. 400. 412.) 1658-1669-ben a Nógrád megyei Szirák falu egyik birtokosa, {uo. 413. BOROSY 1999. No. 219.) 1669-ben a Nógrád megyei (Karancs)ságon említik jobbágyait és szabadosát, egy 1674. évi forrás már a falu egyetlen birtokosaként említi. (NML IV. 1. b. 1. d. 1669/No. 3. TÓTH 2004. 37.) 1669-ben a Heves megyei Csány faluban említik jobbágyát. (BOROSY 1999. No. 222.) 1671-ben a Nógrád megyei Pinc (Pinciná, SK) egyik birtokosa. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 84.) Katolikus. (SZEDERKÉNYI 1891. 301.) 1667 körül Bátori Lászlóval és Fekete Lászlóval együtt orgonát vesz az új füleki katolikus templomnak. (Nagy 1898. 464.) Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás birtokos nemesei között szerepel, előbb 33 dénáros összeggel, majd 1663-ban egy forinttal. Rokona az a Kürtössy János, aki 1658-ban a kékkői járás kurialista nemesei között szerepel, 15 dénárral. Valószínűleg az anyja Kürtössy István özvegye, aki az 1658. és az 1663. évi összeírásban is szerepel a füleki járás birtokosözvegyei között, mindkétszer csekély, 12 dénáros összeggel. Laczkó Benedek (v coll.) - Laczkó Benedek- drégelypalánki seregbíró (1651) F- a szécsényi seregszék külső tagja (1651) F Talán a Drégelypalánktól nem messze, a Hont megyei Kőkeszin (Kamenné Kosihy, SK) élő azonos nevű jobbágycsaládból származik, amelynek egy 1650. jan. 9-én Györkiben végzett birtokbaiktatásnál több tagját is említik, többek között Keszi Ilona jobbágyát: Laczkó Benedeket - aki azonban biztosan nem azonos a seregbíróval. (DERL C/64. 2b. 51. d. 2. t. No. 21.) Egy Laczkó család (valószínűleg Laczkó Benedek szűkebb családja) 1659. aug. 17-én kap I. Lipóttól címeres nemeslevelet, amelyet 1660-ban hirdetnek ki Hont vármegye közgyűlésén. (BOROVSZKY1906. 438.) Laplug aga - Laplug aga- kapitányi engedély nélküli kibocsátása (1659) 62- a szécsényiek török rabja (1659) 62 A névalak feltehetően romlott. 348
