A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
máj. 3-án Wesselényi Ferenc nádor már a következő választás időpontjára tesz javaslatot. Kutassyt 1666. jún. 5-én néhaiként említik, ez teszi valószínűvé, hogy még áprilisban meghalt. (Borosy 1984. No. 999. 1026. PML IV. l-c/2. 2. d. 1666/No. 4. HORVÁTH 2004. 24.) Az 1659. és 1662. évi pozsonyi országgyűléseken Pest-Pilis-Solt vármegye egyik követe. Többször jár követségben Wesselényi Ferenc nádornál is. (Borosy 1983. No. 271-22. 484. 603. etc. BOROVSZKY 1910. 1. köt. 346. HORVÁTH 2004. 24. Guszarova 2005. 137. Borosy 2001. 217-221.) 1660. dec. 9-én Pest-Pilis-Solt vármegye a királyhoz küldi követségbe. (Borosy 2001. 142.) ♦ Kutassy György 1652- ben a Pest megyei Szenttamáskáta egyik birtokosa. (Borosy 1998. No. 80.) 1653-ban a Nógrád megyei Szarvasgede (egyik) birtokosaként perel Nógrád vármegye törvényszéke előtt. (Tóth 2001. No. 1162-1163.) Későbbi adatok szerint Szarvasgedén nemesi curiája is volt a Kutassyaknak. (MOL A 57. 24. köt. 615-616.) 1657-1662-ben a Pest megyei Tápiógyörgye puszta egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 307. 309. 655. 763.) 1662-ben több más földesúrral együtt a Pest megyei Félegyháza és Tápiószele pusztákkal kapcsolatban is tiltakozik Pest-Pilis-Solt vármegye előtt. (Borosy 1983. 763. Tápiószeléhez: 1654. BOROSY 1998. No. 110.) 1662-ben a Jászói Konvent bevezeti a Gömör megyei Almágy (Gemersky Jablonec, SK) birtokába. (FORGÓN 1997. 393.) 1665. márc. 4-én említik füleki házát. (MOL A 57. 15. köt. 450.) 1672-ig a Kutassy családé egy részjószág a Heves megyei (Gyöngyös)halmaj faluban. (SOÓS1975. 222.) Birtokainak jelentős hányadát (de nem egészét) egy jóval halála után, 1678. jan. 14- én írott urbáriumban találjuk meg: Gömör megyében Almágy faluban három jobbágytelek, Bakóháza és Pálfalva (Pavlovce, SK) egész puszták, illetve Csankháza (Csomoklyaháza, Almágy mellett) puszta negyede, Nógrád megyében Szalmatercs és Bágyonka (Kisbágyon) falvakban négy illetve hat jobbágyteleknyi birtokrészek illetve, egy ház Füleken, végül Pest megyében (Tápió)szele falu fele: másfél jobbágytelek. (MOL E 156. UC 100:40.) Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás birtokos nemesei között szerepel, mindkétszer 60 dénáros összeggel. Kuti János (nemz, v coll.) - Kuti János- a szécsényi seregszék külső tagja (1656,1659) 16, 54- drégelypalánki alkapitány (1659) 54 (*1626 körül-fl684?) Mohács előtti eredetű, Liptó vármegyéből származó nemesi család tagja, amelynek családneve valószínűleg a Nemesludrova melletti Kút (Kúty, SK) község nevéből ered. A 16-17. században törzsbirtokuk a Liptó megyei Sztoshá- za (StoSice, SK), azonban a 17. századtól birtokokat szereznek Hont és Trencsén vármegyékben is. (PONGRÁCZ 2008. 211.) 1649-ben illetve 1672-ben Kuti János felesége Kajali Ilona (fl688 után), Kajali Lukács (fi648) Hont megyei nemes és Bajcsi Margit (fi648) leánya. (DERL C/64. 2b. 51. d. 2. t. No. 18. és NML IV. 1/a. No. 3. p. 144.) Téves Forgon Mihály adata, miszerint Kuti Jánost egy, a Hont megyei Alsópalojta mellett [1676-ban] történt összecsapás során elfogják, és fogságban hal meg. (FORGÓN 1997. 393. ld. lejjebb.) Egy 1676. márc. 5-én kelt tanúvallatási jelentésben Kuti János kb. 50 éves személyként szerepel. (MATUNÁK 1901b. 57.) 1684. ápr. 12-én Kajali Ilona már Kuti János özvegyeként szerepel. (NML IV. 1/a. No. 4. p. 44.) ♦ Kuti János 1654-től frissen kinevezett drégelypalánki alkapitány, hiszen szept. 26-án beiktatásához a szokásos dobot és zászlót kéri („vicecapitaneus zu Palanckha" ÖStA KA HKR 345
