A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

pert indított (vsz. Zólyom vármegye előtt) Jánossy Mihály: Pest-Pilis-Solt vármegye szolgabírája ellen Karászi János nemes személy törvénytelen elfogása miatt. A kitűzött időpontban egyik személy sem tudott megjelenni, Karászi azért nem, mert Zólyomban feküdt sebesülten. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 976.) Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kapott nemeslevelet, vsz. 1661 és 1665 között.

Kardos András - Kardos Andris- károsult (1660) 91- szolnoki rab (1660) 91

Kardos Mihály - Kardos Mihali/Mihalij- alperes (1657) 23- Koháry István acsai jobbágya (1657) 23 Károlyi László ld. Gocsith Károlyi László Kása István - Kasa Istók- a seregszék szökésének ügyét megvizsgálja (1659) 55- Nezir csorbadzsi szökött egri rabja (1659) 55- bátyja, egyben kezese (1659) 55

Kasza György - Kasza Giőrgi/Giőrgy- említve Füstös István perében (1660) 93- a meggyilkolt Nagy/Csordás Mihály „sógora" (1660) 93

Talán az ismert Gömör vármegyei nemesi család: a tamásfalvi Kasza familia egyik tagja. (NagyiváN 6. köt. 116-117. FORGON 1997. 349. OROSZ 1906. 139.) Lehetséges, hogy rokona az 1651-ben a nagyszombati szemináriumba beiratkozó pásztói Kasza Ferenc (MOLNÁR 2005.182. A pásztói Kaszák: HAUSEL 2000b. 74.), illetve az 1658. évi nógrádi nemesi összeírásban feltűnő armalista nemes: Kasza István. Talán rokona az a Kasza István is, aki egy 1672. febr. 19-én végzett tanúvallatás egyik tanúja: Jobbágyi Nógrád megyei faluban lakos, kb. 60 éves nemes személyként feltüntetve. (DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. p. 302.) Az eddigi genealógiai irodalom úgy tudja, hogy a Kaszák egyik ága csak a 18. század elején telepedett meg a szécsényi uradalomhoz tartozó Nógrád megyei (Nagy)lócon, és sokáig jobbágyként éltek, mert Nógrád vármegye csak 1750-ben ismerte el nemeségüket. (PÁLMÁNY 1982a. 80.) Kaszát és társát: Füstös Istvánt Pásztó mezőváros 1654. júl. 28-án írott panaszlevelében „magunk hazánk fiai, az kik Szécsényben laknak" terminussal illeti, ami alatt valószínűleg azt kell érteni, hogy a környékről származnak. (MOL X 7824. No. 12735. - C 1277.) Kasza György felesége 1653-ban Szécsényi Erzsébet: szécsénkei Szécsényi Miklós leánya, Szécsényi László elsőfokú unokatestvére. (Tóth 2001. No. 1183. Bolgár 1894. 43.) ♦ Szécsényi lovaskatona, 1654. júl. 28-án Pásztó városa panaszt tesz Kasza György ellen a pásztói gyümölcsösök és szőlők rendszeres pusztítása miatt. (ld. fent) 1665-ben Kasza György bosszúval fenyegeti a jászokat, mivel megölték a török rabságból kiszabadult, a Jászságban fosztogató öccsét: Kasza Andrást. Wesselényi Ferenc nádor azonban 1665. szept. 27-én kelt parancsában neki és a végbelieknek megtiltja a további fenyegetőzést. (Gyárfás 1885. 293-294. Illésy 1897. 37-38. Tóth 1913. 54.) ♦

328