A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

ekkor is lovashadnagy. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 24.) 1635. júl. 9-én pedig helyettes kapitánynak (substitutus alkapitány) is nevezik. Jánossy György 1674. dec. 14- én még életben van, ekkor a család legidősebb tagjaként és a jószágok kezelőjeként említik. (Borosy 1984. No. 1709.) ♦ jánossy György 1651. márc. 24-én és 1652. febr. 19-én Pest-Pilis-Solt vármegye sold járásának szolgabírájaként szerepel. (DERL C/ 64. 2b. 41. d. 9. t. No. 6. és uo. 14. d. 4. t. No. 23.) 1653-1656-ban Nógrád vármegye törvényszéke tárgyalja Jánossy György házasságtörésének ügyét. A nála szolgáló Zolnay/Lestách Zsuzsannától (nob) állítólag törvénytelen gyermeke is született. A büntetőper pontos kimenetele sajnos nem ismert, de az alispán által kért halálos ítéletet láthatóan sikerült elkerülnie. (TÓTH 2001. No. 1194. 1212. 1315. 1397. 1442.) 1668. dec. 13-án Figedi István füleki nemes tanúvallomásában (volt) szécsényi porkolábként (castellanus) hivatkozik Jánossy Györgyre. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (11/3.) f. 55.) ♦ Apja: Jánossy Fábián 1637/1638-tól a Nógrád megyei (Szécsény)kovácsiban bírt részbirtokkal. (NAGYIVÁN 5. köt. 315. SZLUHA 2006. 280.) Jánossy György 1657-ben adományként megkapja Jelsith Horváth György és felesége: Dubraviczky Zsuzsanna birtokait. (NAGYIVÁN 5. köt. 315.) 1657-ben a Solt megyei Bátya faluban említik jobbágyait. (BOROSY 1998. No. 157.) 1664-ben a Heves megyei (Mátra)mindszent egyik birtokosaként említik. (SUGÁR 2001. No. 149.) 1667-ben a Solt megyei Kecel, Kötöny, Szent- demeter, (Karácsonydemeter), Szentkirály és (Solt)vadkert puszták kapcsán jelent be tiltást Pest-Pilis-Solt vármegye előtt. (Borosy 1984. No. 1123.) A Jánossy-család Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában egy tételként szerepel, 75 dénáros összeggel, a szécsényi járás birtokos nemesei között.

Jánossy Mihály - JanosjJanossi/Janossj/Janossy Mihali/Mihalj/Mihaly/Mihaly- a szécsényi seregszék külső tagja (1659-1661) 54, 59, 61, 64, 67, 74, 76, 84-85, 88, 92-93, 96- vsz. Nógrád vármegye esküdt ülnöke (1659) 54

(11669-1671) Régi Nógrád vármegyei család tagja. Jánossy András és György rokona. Ha Nagy Iván adatai helyesek, akkor az unokaöccsük, mivel Jánossy Fábián Tamás nevű fiának fia. (NAGYIVÁN 5. köt. 314-315.) 1671. ápr. 13-án említik özvegyét, Kovács Borbálát. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 77.) ♦ 1651. aug. 31-én Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (BOROSY 1998. No. 68.) 1656 és 1666 között biztosan Pest-Pilis-Solt vármegye solti járásának szolgabírája. (SZAKÁLY 2001. 444. A járás azonosítása: SZAKÁLY 1981a. 238. SZAKÁLY 2001. 444. Első adatunk: 1656. jan. 21. PML IV. 1-f. 1. d. 1. t. f. 17-18.) 1666. máj. 27-én választják meg helyébe Battik Jánost a solti járás szolgabírájának. (Borosy 1984. No. 1011.) 1661. dec. 23-án Jánossy Mihály Fleves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként szerepel (BENEDEK 2001. 241.), valószínűleg egészen haláláig az marad. (pl. 1666. márc. 31. SZEDERKÉNYI 1891. 301.) A seregszéki jegyzőkönyv tanúsága szerint 1663-ig Szécsényben lakik. Vármegyei tisztségein túl katonáskodik is. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló lovasként szerepel, Bélteki Pál főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) 1657. júl. 25-én Pest-Pilis-Solt vármegye Dienes Györggyel együtt Balassa Imre kinevezett főispánhoz küldi követségbe. (Instrukciójuk: PML IV. l-c/2.1. d. 1656/No. 9.) A vármegyét képviselve többször jár Wesselényi Ferenc nádornál is követségben, (pl. BOROSY 1983. No. 373.) Annak a levélnek alapján, amelyet 1666. febr. 27-én és márc. 1-én Fülekről ír Balassa Juditnak: I. Kohá323