A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
No. 219.) 1669-ben a Nógrád megyei Egyházasgeregyén (Egyházasgerge) említik jobbágyait. (NML IV. 1. b. 1. d. 1669/No. 3.) 1668. márc. 24-én elkezdett urbáriumából teljes birtokállományát ismerjük. (Kiadása: Nagy 1898. 464-480.) Az itt szereplő birtokokat vármegyénként átcsoportosítva, jobbágyszámok nélkül adjuk meg. Gö- mör megyében Ajnácskő vár fele, birtokrészek Almágy (Gemersky Jablonec, SK), Csorna (Camovce, SK) Détér, Feled (Jesenské, SK), Gesztete (Hostice, SK), Kerekge- de (Hodejovec, SK), Majom (Mojín, SK), Péterfalva falvakban és Tamástelke pusztában. Heves megyében birtokrészek Bükk(szenterzsébet), Csány, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Györk, Kisheves, (Mátra)derecske, Recsk, Sár, Szajla, Szentdomonkos, Tarna(lelesz), Vasaszó, Verpelét és Visonta lakott településeken. - A Heves megyei birtokok nagy része egykor bedeghi Nyáry Miklósnak a siroki uradalomban bírt portiójához tartozott, és valószínűleg Aszalay Erzsébet révén kerültek Fekete László birtokába. A csányi részjószág a legnagyobb közülük. Békés megyében [a középkorban még Külső-Szolnok]: Csodabala/Csudabala egész falu. Csongrád megyében részbirtok Sövényháza faluban. Hont megyében Alsópribel (Dőlné Príbelce, SK) egész falu, Csáb (Cebovce, SK) falu fele és Illés (Illésfalu) egész puszta - ám e három jószág csak zálogbirtok, a Balassák kékkői uradalmának részei, és 1669. dec. 14-én gyarmati Balassa Imre visszaváltja őket. Kishont megyében birtokrészek Alsópokorágy (Nizná Pokoradz, SK), Felsőpokorágy (VySná Pokoradz, SK), Cserencsény (Cerencany, SK), Jelene, Likér (Likier, SK), Magyarhegymeg (Dőlné Za- horany, SK), Rimabánya (Rimavská Bafta, SK), Rimóca (Rimavica, SK), Rimabrezó (Ri- mavské Brezovo, SK) és Szelce falvakban. Nógrád megyében Baglyasalja falu fele, Bo- dony „puszta telek", birtokrész Egyházasgeregye és Erdőtarcsa falvakban, a Fülek melletti Hegyalja puszta harmada, Kishartyán egész puszta, Rád egész falu, Szécsény- halásziban pedig egyetlen zsellér. Pest megyében Ácsa falu fele, és Alag egész „puszta telek". Az urbáriumban szereplő Gömör és Kishont megyei jobbágyok többsége az 1649-ben elnyert ajnácskői adománnyal jutott Fekete László birtokába. (További adatok: MOCSÁRY 1901.) Katolikus. (SZEDERKÉNYI 1891. 301.) Fekete az urbárium elé beírt feljegyzéseiben felsorolja, hogy 1669-ben mit adományozott a füleki új [katolikus] templom építésére. Ajándékai között volt egy monstranda is. (NAGY 1898. 464.) Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás birtokos nemesei között szerepel, előbb 50 dénárral, majd 2 forinttal. Fekete Péter - Fekete Peti- Bozsik Antal eskütársa (1660) 77- Bélteki Pál „szolgája" (1660) 77 Szécsényi lovaskatona. A „szolgája" kifejezés olyan személyt takar, aki egy több lóra szolgáló lovaskatona, vagyis ún. lovasfőlegény mellett teljesít szolgálatot, és fizetését is rajta keresztül kapja. Fekete Péter a szécsényi vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló főlegényként szerepel, Bélteki Pál főhadnagy századában, de már nem személyes kontingensének tagjaként. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) 1665 májusában Wesselényi Ferenc nádor említi mint Balassa Imre ellen mozgósítható katonát. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 785.) ♦ Talán azonos azzal a Fekete Péterrel, aki 1673-ban a Nógrád megyei Galgaguta falu tizedét bérli. (SZARKA 2008. 403.) 301
