A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

kas Pál helyére], Csáky Pál főkapitány mellé. Indoklásában azt is megemlíti, hogy Farkas még a francia hadszíntéren is szolgálta az előző császárokat. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 762.) Farkas György 1665 és 1683 között lévai alkapitány. (Működéséhez: Haiczl 1933. 86-89. BOROSY 1985. No. 2074.) Wesselényi nádor parancsára 1666 februárjában lévai alkapitányként katonáival részt vesz a Balassa Imre elleni hadjáratban. (A nádor parancsa: 1666. febr. 10. MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 1003.) 1682 novemberében Thököly kurucainak fogságába esik. Feltehetően 1684-ben szabadul, amikor ifj. (II.) Vécsey Sándor ajnácskői kapitány kicseréli foglyára, Ajnácskő kuruc kapitányára: (ifj.) Dienes Györgyre. (MOL A 57. 22. köt. 135.) Farkas György ezután nem Lévára tér vissza, hanem a váci vár kapitányává nevezik ki. (SZILY1884. 101. PÁLFFY 1997a. 58. - 204. jegyzet) Egy érdekes adat: 1657. okt. 16-án Farkas György utasítására bujáki katonák hatalmaskodnak Fáy László gyömrői birtokán. (BOROSY 1998. No. 149.) ♦ 1646-ban Farkas György egy szőlőt kap Forgách Ádámtól a Nyitra megyei Udvarnokon (Dvorníky, SK), ura galgóci uradalmában. (MOL P 638.11. cs. 6. t. 1646/f. 1-2.) 1658-ban feltehetően Tápiószentmárton egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 492.) 1659 és 1662 között több részletben zálogba veszi Esterházy Miklóstól és Sándortól a bujáki uradalomhoz tartozó Nógrád megyei Hényelpusz- tát. (SZOMSZÉD 2000. 45.) 1670-ben a Nógrád megyei Palotáshatvan egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. p. 291.) 1688. aug. 16-án Bujovszky Ferencen, Heves-Kül- ső-Szolnok vármegye alispánján keresztül a Magyar Kamarától zálogba veszi a Heves megyei Istenmezeje falut és a hozzá tartozó Szőrösi pusztát. (MOL A 57.19. köt. 469- 470. SOÓS1975. 282. Pontatlanul.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 33 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között.

Farkas János - Farkas Janos- felperes (1657) 34- szolnoki magyar kezes rab (1657) 34 Farkas Örs - Farkas Örs- szécsényi házhelyet adott el Kis Mihálynak (1660) 80

Fáy László /fáj i/ - Fay László- dabi jobbágyai mint alperesek (1660) 76

(fi 683 után) A 13. századig visszavezethető Abaúj megyei származású nemesi család tagja. (NAGYIVÁN 4. köt. 125-134. Pótlékkötet 228-231. Csoma 1897. 190-202. Kempelen 1911-1932. 4. köt. 50-56.) Fáy István (J1639/1640) abaúji alispánnak (1611-1616) és Reőthy Orbán leányának, ecsédi Reőthy Katának (fl663 után) fia. (DERL C/64. 2b. 42. d. No. 190.) Felesége 1662-ben és 1668-ban a szintén abaúji nemesi családból származó Monaki Kata. (DERL C/64. 2c. 61. d. 2. t. p. 134. és 78. d. No. 9.) 1681. jan. 3-án még említik idősebb Fáy Lászlót. (DERL C/64. 2b. 42. d. No. 172.) Nagy Iván szerint 1690-ben hal meg. (NAGYIVÁN Pótlékkötet 228.) 1694-ben Monaki Kata Fáy László özvegyeként szerepel. (DERL C/64. 2b. 14. d. 1. t. No. 5.) ♦ Wesselényi Ferenc nádor familiárisa. 1657. márc. 29-én nagy valószínűséggel Pest- Pilis-Solt vármegye esküdt ülnöke. (Borosy 1983. No. 286.) 1662. febr. 25-én Abaúj vármegye esküdt ülnökeként említik. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 31.) Az beavatott nemesek egyikeként részt vesz Wesselényi Ferenc nádor 1666. aug. 23-án kezdő295