A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
gyében is birtokos. Talán a forrásunkban szereplő Egri István nyer új adományt 1631-ben Budesith Gáspárral a Heves megyei Szentdomonkos falura. (SOÓS 1975. 446.) Egri István 1648-tól haláláig biztosan a Pest megyei Galgagyörk/Györke (Tót- györk) egyik jelentős birtokosa (a részbirtokot apja: Egri András vette Almássy Miklóstól), ebben a minőségében határviták miatt szünet nélkül pereskedik a váci püspökkel, a szomszédos Pest megyei Püspökhatvan földesurával. (PML IV. l-c/2. 1. d. 1659/No. 10. Horváth 1981. 95.101.104-105.107. etc. Borosy1983. No. 412-416. 442. 512. 526. etc. BOROSY1998. No. 48. 62-63. 95. 97-98. etc. BOROSY 1999. No. 175. SZARKA 2008. 138-142. Birtokostársa itt testvére: Egri Márton. 1695-ben is birtokos itt a család: BOROVSZKY 1910. 1. köt. 67. Szakály Ferenc a „Györke" helynevet írásaiban tévesen Hévízgyörk falura vonatkoztatta.) 1651-ben a Nógrád megyei Herencsényben említik jobbágyait. (BOROSY 1998. No. 75.) 1652-ben a Nógrád megyei Nagybercelen említik az Egri-testvéreknek jobbágyát. (Horváth 1981. 117. Borosy 1998. No. 88.) Egri István 1654-ben biztosan a Pest megyei, (Galga)mácsa melletti Almás puszta birtokosa, (wo. 417.) 1656. febr. 15-én Egri Mártonnal együtt Zombori Zsigmond váci püspökkel szemben Nógrád vármegyétől birtokosztályra szóló kiküldőlevelet kérnek, a Nógrád megyei Bércéi kapcsán. (MOL P 481. 28. cs. Fase. LXXIV. No. 9.) 1656-ban a Pest megyei Csővár birtokosa. ( uo. 421-422.) 1659-ben említik 6 kapás területű (balassa)- gyarmati szőlőjét. (Belitzky 1977. 43.) 1663-ban övé a Nógrád megyei Told puszta fele. (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 4.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 75 dénáros összeggel szerepel, a kékkői járás birtokos nemesei között. Elek István- Elek István- alperes (1659) 54- szökött egri rab (1659) 54- egri kezesei (1659) 54- drégelypalánki lakos (1659) 54 Talán annak az Elek Péternek Kovács Orsolyától született fia, aki 1625. okt. 23-án II. Ferdinándtól családjával együtt nemeslevelet kapott. A nemeslevelet 1628. ápr. 14-én hirdették ki Borsod vármegyében. (OROSZ 1906. 73.) ♦ 1654-ben drégelypalánki katona, katonatársával: Szabó Jánossal együtt ő bérli a Külső-Szolnok megyei Tiszaug és Nagyrév tizedét. (SZARKA 2008. 331.) 1656-ban a Pest megyei Nyársapáti és a Csong- rád megyei Tápé tizedét alamizsnaként megkapja fogolykiváltásra. Bár az adatot közlő Szarka Gyula megfogalmazása nem egyértelmű, de valószínű, hogy maga Elek István volt ekkor a törökök rabja. (uo. 340. További adat: 1657. dec. 8. Besztercebánya. Wesselényi Ferenc ismeretlen címzettnek. MOL E199. 8. cs. 1V/4. t. No. 132.) Eötvös ld. Jakabházi Erzsébet - Elisabetha- alperes (1656) 15- Balogh Márton (st) szécsényi katona felesége (1656) 15 Eskria - Eskria- szécsényi [török rab] 96 292
