A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
után. (Reizner 1899-1900. 4. köt. 189.) 1654. ápr. 9-én Paksi János (g) (kiskun)halasi jószágának kezelőjeként (administrator bonorum) említik. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1.1. No. 117.) 1656. máj. 10-én Iványi Fekete László füleki alkapitány Koháry Istvánnak írott levelében őt javasolja Wesselényi nádornak a budai pasához tervezett követségébe: „érni/ azföldrűl Budai Pál uramat javallanám, mert török is jó, azonban az szőnyi és zsitvatoroki tractátúl [1627 illetve 1606] fogyást való dolgokat, és akkori végezéseket őkegyelme igen jól tudja..." (MOL X 1047. No. 774. - 40575. d.) ♦ 1635. okt. 15-én Kaszás Imre (nob) a Leleszi Konvent előtt ezer forintért örökjogon Bolgár Pálnak és feleségének: Toldy Katának vallja a Nógrád megyei Egyházasdengeleg és Pásztószőllős (Mátraszőllős) falvakban bírt birtokrészeit, amelyek 1635. ápr. 2. óta Budaiéknál voltak zálogban. (MOL P 1744. 13. cs. f. 7-11. és MOL A 57. 25. köt. 242-243.) 1635. júl. 9-én Danes Erzsébet és Anna (n coll) eladják Budainak apjuknak a Nógrád megyei Almás pusztában írt nemesi telkét, és az ahhoz tartozó elzálogosított rét kiváltási jogát, (uo.) 1635. nov. 9-én Esterházy Miklós nádortól adományként megkap Nógrád megyében egy nemesi curi- át Herencsényben, illetve egy birtokrészt (Szarvas) gedén. (uo. Birtokbaiktatás: uo. f. 19-23.) 1642-43-ban a Pest megyei (Duna)keszi falu egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 127-128. 235.) 1643-ban a Nógrád megyei Nagyhaláp (Cserháthaláp) egyik földesura. (MOL P 1981.1. cs. f. 88-89.) 1656-ban Nógrád vármegyében, részben első felesége: Toldy Kata révén részbirtokokkal rendelkezik Szécsényben, Csécsén, Cserhát(halápon), Herencsényben, Óváron (Olováry, SK), Nagy(lócon) és Szarvas(gedén). Pest, Pilis, Solt, Csongrád és Bács megyében is vannak birtokai, összesen 3 falurész, 22 pusztarész és 20 rác telep. (JAKUS 1985b. 24-26. BOROSY 1998. No. 18. 31. 89-91.106.147. BOROSY 1999. No. 180.212.236.239.255. Bánkúti 2000.155. Molnár 2004. 69. MOL A 57.10. köt. 829-833.) 1656 és 1660 között biztosan a Nógrád megyei (Erdő)tarcsa egyik birtokosa. (SZARKA 2008. 402.) 1657-ben a Nógrád megyei Óváron említik jobbágyát. 1661. évi végrendeletében szerepel (balassa)gyarmati szőlője is. (JAKUS 1985b. 28.) Református. Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 1 forintos összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Budai Pál ld. Budai Bornemisza Bolgár Pál Budai Sára - Budaj Sara, Födvárine- tiltakozása a seregszék előtt (1660) 91- Földváry [János volt] felesége (1660) 91 (*1625 körül-fl680) Budai Bornemisza Bolgár Pál fiatalabbik leánya. Egy 1671. jún. 29-én végzett tanúvallatás szerint akkor 40 éves. (MOL X 7824. No. 7533. - C 1131. d.) A becslés valószínűleg erősen lefelé kerekít. Első férje Marczali Pál. Valószínűleg korán megözvegyül. (MOL E 156. UC 90:47.1.) 1646-ben már a jegyzőkönyvben szereplő Földváry János (második) felesége. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 9.) 1660. jún. 3-án már özvegy, ebben a minőségében Pest-Pilis-Solt vármegye előtt elszámol elhunyt férje Jű- vatali bevételeivel (BOROSY 1983. No. 614.), majd rövidesen újra férjhez megy: 1663. ápr. 26-án már a forrásunkban szintén szereplő garamszegi Géczi Gábor szécsényi lovashadnagy felesége. (BOROSY 1983. No. 819. - Hibás Péchy Gábor olvasattal.) Az újabb házasságkötésnek 1662. júl. 1. után kellett történnie, mert ekkor még özvegyként szerepel. (MOL A 57.10. köt. 829-832.) ♦ 1661-ben Nagykőrös mezőváros Budai Sárától, és ifj. Ráday Andrástól veszi bérbe a Pest megyei Hártyán pusztát. (SziLÁDY-Szi279
