A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
ta fel posztján a katolikus Beniczky Tamás, aki egyben hivatali elődje is volt. (Be- niczkyt a királyi könyvek már 1679 decemberében is alispánnak nevezik, ám ez valószínűleg nem felel meg a tényleges helyzetnek.) 1658. júl. 4-én Bezzegh György az Esterházy család képviselőjeként vesz részt Pest-Pilis-Solt vármegye éves számadásában (Borosy 1983. No. 498.), 1659. máj. 16-án Füleken Esterházy Miklós és Sándor képviseletében írja alá a gyöngyösi földesurak által a mezőváros számára kiadott statútumokat. (DezsÉRI-BachÓ 1941. 93. A forrásszöveg: KOVÁCS 1984. 7-9.) 1661- ben Nógrád vármegye adóvívő követe Bene Jánossal együtt. (NML IV. 1. b. 1. d. 1662/No. 1.) 1661. dec. 21-én Murányalján tartózkodik Wesselényi Ferenc nádornál, Pest-Pilis-Solt vármegye követeként. (PML IV. l-c/2. 2. d. 1662/No. 2.) Bene János mellett Nógrád vármegye követe az 1662. évi pozsonyi országgyűlésen. (GUSZARO- VA 2005. 137.) 1665. febr. 4-én és további alkalmakkal a gyöngyösi reformátusokat képviseli Heves-Külső-Szolnok vármegye füleki közgyűlése előtt az egri püspökkel szemben. (SZEDERKÉNYI 1891. 300-301.) 1665. máj. 6-án a pásztói földesurak képviseletében tiltakozik Heves-Külső-Szolnok vármegye előtt Kada István pásztói apát ellen. (BÉKEFI1898. 511.) 1667. júl. 28-án Pest-Pilis-Solt vármegye Nádasdy Ferenc országbíróhoz küldi követségbe, akit augusztus végén Bécsben keres fel. (PML IV. 1- c/2. 1. d. 1661/No. 12.) 1668 végén a felvidéki vármegyék, illetve Nógrád, Zólyom és Pest-Pilis-Solt vármegyék kassai gyűléséről a rendek Mocsáry Ferenc és Thassy Mihály mellett őt küldik Bécsbe panaszaikkal. (Pauler 1876. 1. köt. 228. Borosy 1984. No. 1320. 1331.) 1669 tavaszán Mocsáry Ferenccel Heves-Külső-Szolnok vármegyét képviseli a felső-magyarországi rendek eperjesi gyűlésén. (SZEDERKÉNYI 1891. 95.) Nógrád vármegyét képviselve részt vesz a dunáninneni vármegyék 1669. nov. 28-án kezdődő körmöcbányai, 1670. jan. 28-án megnyíló breznőbányai és 1670. febr. 24-én kezdődő besztercebányai gyűlésén. Már az első tanácskozáson beválasztják a dunáninneni rendi mozgalom vezető testületébe, (uo. 295-296. 309-310.) 1670. márc. 19-től az uralkodó által meghirdetett újabb besztercebányai gyűlésen Fekete László és Némethy Pál mellett ő képviseli Nógrád vármegyét, (uo. 342.) 1670 júliusában a Wesselényi-féle „összeesküvés" miatt Johann von Sporck tábornok utasítására ifj. (II.) Koháry István őt is le akarja tartóztatni, ám sikerül Fülekről idejében távoznia. (Merényi 1903. 69. Makkai 1954. 66.) 1671-ben a körmöcbányai, a breznőbányai és a besztercebányai rendi tanácskozásokon való részvétele miatt felelősségre vonják, 1671. ápr. 27-én a vármegye tanúsítja, hogy mindvégig őket képviselve járt el. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 79.) Levelei alapján (ld. lent) az 1670-es években sok időt töltött hajniki birtokán, de gyakran megfordult Divényben, Zólyomban és Besztercebányán is. Ekkoriban ifj. (II.) Koháry István familiárisának tűnik. Az 1670-es években láthatóan komoly szerepet játszik a felségárulás miatt elkobzott felvidéki birtokok összeírásában. 1678-ban a kurucok kifosztják hajniki udvarházát, Bezzegh családjával Besztercebányára húzódik. (MOL X 7824. No. 7045. - C 1123. d.) 1681-ben Zólyom vármegye egyik követe a soproni országgyűlésen. (Nagy 1874. 372.) 1682/83 után Kassán lakott, Nagy Iván nem igazolt feltételezése szerint a Szepesi Kamara hivatalnokaként. Az evangélikus vallású, a Thököly-féle rendi mozgalomban kompromittálódott nemest 1687-ben Antonio Caraffa elfogatta, és az eperjesi rendkívüli törvényszék áldozata lett. (Nagy 1874. 373-374.) 1670 és 1682 között írott levelei külön alsorozatot képeznek a Koháry-család levéltárában (MOL X 7824. No. 7023-7051. - C 1123. d.), elszórva azonban más sorozatokban is vannak misszilisei. 271
