A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - „Végvári mikrotörténet": a szécsényi seregszék jegyzőkönyve
csapatokkal), majd az őket visszaszorító császári-királyi zsoldos hadak szintén tetemes pusztítással járó ellenakciói idézték elő. S noha ezeket az expedíciókat a magyar rendek sikeresen használták fel saját pozícióik erősítésére Habsburg-uralkodóikkal szemben, a hadjáratok a királyság területének jelentős részén polgárháborús mindennapokat teremtettek. Hogy ezúttal is Szécsény végvárvárosa példáit emeljük ki: 1620 nyarán Bethlen Gábor fejedelem csapatai sem kímélték meg a várost, több házat felgyújtottak. 1644- ben pedig a Rákóczi György fejedelem hadait visszaszorító császár-királyi katonák tettek Szécsény végvárában pusztítást.52 Mindez azért jelentett országos szinten is egyre súlyosabb tragédiát, mert a polgárháborús viszonyok 1619-től még azelőtt köszöntöttek be, hogy a királyság társadalma kiheverte volna történelme addigi legnagyobb hadakozása, a tizenöt éves háború (1591-1606) óriási pusztításait, majd ezek az állapotok az 1620-1640-es években szinte állandósultak. Joggal kesergett nevezetes műve, a Vitéz hadnagy ajánlásában a század legkiválóbb magyar katonája és hadtudósa, Zrínyi Miklós éppen a seregszéki jegyzőkönyv keletkezése előtt néhány esztendővel, az 1650-es évek legelején: a Mindenható „a magyar romlásnak seculumjába [századába] helyheztetett engemet".53 Az 1620-1640-es években megromlott közállapotokat jól jelezte, hogy a váltságdíjért folytatott határ menti török-magyar rabkereskedelem a 17. század közepére szinte üzletszerű emberrabló vállalkozássá vált. Mindeközben a váltságdíjuk összegyűjtésére kibocsátott rabok vagy a magukat ezeknek kiadó csavargók gyakran már szabályos rablóbandákba verődtek, és sarcoltak vagy „kopasztottak meg" egy-egy gazdagabb hódoltsági vagy királysági települést.54 Ám a katonák által elkövetett különféle hatalmaskodások, latorságok és gyilkosságok tetemes száma is azt jelzi, a több évtizedes (polgár)háborús állapotoknak a magyar-török határvidéken maradandó nyoma volt. Önmagában talán még forrásunk elkészülte és rendszeres vezetése is azt a több helyen papírra vetett véleményünket erősíti,55 hogy az 1650-1670-es évek időszaka a gyakran fizetetlen végvári katonaság hadbíráskodásának talán legaktívabb korszaka volt. A helyzetet az 1650-1660-as évek fordulója még tovább rontotta. Az 1658-tól az Erdélyi Fejedelemségben dúló bel- és polgárháború ugyanis a Magyar Királyságra is egyre nagyobb hatással volt. Ezt jól mutatja önmagában az is, hogy Szécsény és Fülek végvárának alább még gyakran emlege52 Jakus 1985a. 116. 53 Zrínyi 2003. 257. 54 Vö. PÁLFFY 1997a. 17-20. stb., ill. legújabban VlNCZE 2008.163-173. és PÁLFFY 2009. 50-51. 55 Vö. legújabban PÁLFFY 2009. 50. 26
