A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 8.) 1653. márc. 4-5-én valamely főúr [vsz. egy Balassa-családtag] familiárisaként (szervitoraként) tűnik fel. (Tóth 2001. No. 1051.) Élete végén Balassa Bálint vagy Ádám familiárisa volt. (NML IV. 1. b. 1. d. 1670/No. 1.) ♦ 1653-ban a Nógrád megyei Kiszellő (Maié Zlievce, SK) egyik birtokosaként perel Palásthy Pál özvegyével: Ordódy Judittal. (PALÁSTHY 1891. No. 617.) 1667-ben megállapodik a Nógrád megyei Kiszellő török földesuraival, hogy a helység magyar földesuraként helyben is tartózkodhat. (Belitzky 1972.195.) Özvegye 1674-ben a Nógrád megyei Ipolytarnóc egyik birtokosa. (TÓTH 2004. 26.) A nándori Bene család evangélikus. (OKOLICSÁNY12009. 206. 208.) Bene András Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 40 dénáros összeggel szerepel, a kékkői járás birtokos nemesei között.

Bene János/nándori/ (n, v coll.) - Bene Janos- a szécsényi seregszék külső tagja (1656,1658) 3, 42- Nógrád vármegye alispánja (1656) 3

(fl671 után) A családról ld. Bene Andrásnál. Bene János Bene András édestestvére, valószínűleg a bátyja. 1671. nov. 9-én még életben van. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 120.) ♦ Bene János 1633. nov. 5-én már Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (NML IV. 1. b. 1. d. 1635/No. 1.) 1638 és 1644 között pedig biztosan Nógrád vármegye szolgabírája, valószínűleg a kékkői járásban. (Első adatunk: 1638. jún. 28. DERL C/64. 2b. 39. d. 5. t. No. 1. Egy köztes adat: 1641. szept. 8. NML IV. 1. b. 1. d. 1641/No. 1. Utolsó adatunk: 1644. jan. 27. Fekete 1861.130.) 1647 és 1650 között biztosan nem szolgabíró. 1652. szept. 16-án csak az eredeti szöveg félreérthető rövidítése miatt szerepel Bene János szolgabíróként. Valójában Gyürky István szolgabírót segíti a konkrét feladatban mint esküdt ülnök. (TÓTH 2001. No. 1101.) 1652. márc. 5- én Nógrád vármegye helyettes alispánjaként említik, ekkor tehát esküdt ülnök. (TÓTH 2001. No. 1034.) 1654. júl. 27-től 1656-ig Nógrád vármegye alispánja. (Megválasztása: TÓTH 2001. No. 1304. Utolsó adatunk: 1656. jún. 1. uo No. 1413. Utódjára, Dúló Gáborra pedig egy 1657. márc. 20.-i említés az első adatunk: NML XIV. 3. D/l. f. 1552.) 1656. ápr. 20-án Bene Jánost is jelölik Pest-Pilis-Solt vármegye alispáni posztjára, de végül Földváry Jánost választják meg. (BOROSY1983. No. 271/2.) Föld- váry János halála után, 1659. júl. 10-től ő lesz Pest-Pilis-Solt vármegye következő alispánja. 1660. dec. 9-én köszön le tisztéről, utóda Iványi Fekete László. (BOROSY 1983. No. 553. és 658.) 1661. márc. 14-én Bene Jánost újra Nógrád vármegye esküdt ülnökeként említik. (NML IV. 1. b. 1. d. 1661/No. 3.) 1655-ben Madách János jegyzővel együtt Bene János alispán képviseli Nógrád vármegyét a pozsonyi országgyűlésen. (Tóth 2001. No. 1355. és Guszarova 2005. 123.) Pest-Pilis-Solt vármegye 1657. jún. 7-én Libercsey Ferenc jegyzővel együtt, 1657. aug. 1-én pedig egyedül, a nádorhoz küldi követségbe. (BOROSY 1983. No. 348. 359.) 1659-ben Pápay János szolgabíróval együtt Pest-Pilis-Solt vármegyét képviseli a pozsonyi országgyűlésen. (BOROSY 1983. No. 565. 572.) 1661-ben Nógrád vármegye adóvívő követe Bezzegh Györggyel együtt. (NML IV. 1. b. 1. d. 1662/No. 1.) Az 1662. évi pozsonyi országgyűlésen Nógrád vármegye egyik követe, szintén Bezzegh társaságában. (GUSZAROVA 2005.137.) Megyei tisztségein túl 1651. febr. 28-án (SUGÁR 2001. No. 115.), 1652. ápr. 7-én (NML VIII. 701. 22. d. No. 3.) és 1653. jún. 19-én (DERL C/64. 2b. 18. No. 1.) Forgách Ádám gácsi várának kapitányaként szerepel. 1656-ban hagyja el gácsi tisztét, és ettől kezd266