A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - „Végvári mikrotörténet": a szécsényi seregszék jegyzőkönyve

Mindezeknek köszönhetően munkája mintaszerűre sikerült. A kora újkori vármegyei közigazgatás és jogszolgáltatás, valamint nemesi társadalom megismerését az elmúlt negyedszázadban alapvető adatokkal gazdagító 16- 17. századi vármegyei jegyzőkönyvek regesztaköteteivel30 ellentétben ugyanis ő nem szokványos forráskiadványt készített. Amellett, hogy a teljes terjedelmében közölt magyar-latin nyelvű dokumentumot filológiai és paleográfiai, illetve a szükséges helyeken szakmai magyarázó jegyzetekkel látta el, minden hosszabb latin szövegrész fordítását is elvégezte. így e kulcsfontosságú dokumentum a korszak latinul nem tudó kutatói számára is rendelkezésre áll. A magyar nyelvű szövegrészekben felbukkanó további latin szavak megértéséhez pedig részletes szómagyarázatot készített.

Végül, ami a konkrét forráskiadás mellett Szabó András Péter „háttérmunkája" talán legfőbb és leghasznosabb hozadékának tekinthető: a forrás könnyebb értelmezése és minél szélesebb körű használata érdekében - a szokásos helynév- és a gondosan elkészített tárgymutató mellett - kismo- nográfiányi terjedelmű, annotált személynévmutatót állított össze. Ennek anyagát - főként Belitzky János, Jakus Lajos, Szakály Ferenc és Pálmány Béla újabb Nógrád és Pest megyékre, illetve Szécsényre vonatkozó eredményei31 mellett - mindenekelőtt különféle családi, vármegyei és központi kormányhatósági levéltárakban folytatott alapkutatásokra építette. így a 17. század közepi szécsényi végvár és egyúttal a gyakran ott működő Nógrád vármegye kapcsán olyan - részletes és az említett végvári archontológiai lexikon kereteit több helyütt jelentősen túllépő - adatbázist állított össze, amelyhez hasonló ez ideig a 16-17. századi teljes magyar-horvát határvédelmi rendszer egyetlen egy végváráról sem áll rendelkezésre!32

Joggal merül fel természetesen a kérdés, szükség volt-e a szöveg teljes terjedelemben történő közzétételére és ilyen alapos háttérmunkára. A téma kutatójaként erre több szempontból is egyértelmű igennel válaszolhatunk. Egyrészt: a szécsényi seregszék Erdélyből előkerült és most megjelent jegyzőkönyve az eddig ismert legkorábbi és elsőként megjelenő végvári seregszéki pro- tokollum - amely így egyszerre tartható a magyar had-, jog- és társadalom- történeti kutatások szempontjából unikális jelentőségűnek, miként hasonlónak tekinthetnénk az eddigi legkorábbi vármegyei jegyzőkönyv, a 16. szá30 A döntően a mai Magyarország határának keretei között folytatott nagyszabású regesztázás eredményeinek új, DVD-formátumú közzététele: Varga-Kenyeres- Tóth 2009.

31 Ld. főként BELITZKY 1971.; BELITZKY 1972.; BELITZKY 1980.; JAKUS 1985a.; JAKUS 1985b.; Jakus 1987a.; Jakus 1987b.; Jakus 1995.; Szakály 1995.; Szakály 1997.; Szakály 2001.; Pálmány 1982a.; Pálmány 1982b.; Pálmány 1983a.; Pálmány 1983b.; PÁLMÁNY 1986a.; PÁLMÁNY 1986b.

32 Vö. veszprémi kísérletünkkel: PÁLFFY 1998b.

20