A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
hoz hozzá nyúlhatnak, avagy nem, szóljanak hozzá bírák uraimék őkegyel- mek; ha nem, adjanak opiniót bírák uraimék az tömlöctartóknak. Deliberativa opinio Mi, bírák communibus votis adinveniáltuk, mivel főkapitány és magistratus urunk őnagysága tetszéséből és jovalllásából, accedálván ahhoz bírák uraimék őkegyelmek, consensussal is állíttattanak tisztekben tömlöctartó uraimék, ahhoz képest ha történt is most valami controversia őkegyelmek és Szabó Mihály uraimék között, mindazonáltal in suspenso marad azon dolog megjöveteléig fő magistratus urunknak őnagyságának. Tartoznak felvenni az kulcsokat matura temporis, és valamint eddig, úgy ezután is tisztekben eljárni, várván ezen dolognak finalis decisióját főkapitány urunk őnagysága törvény szerint való revisiójára. /90./ Anno 1660. die 9. augusti. Mi, az szécsényi praesidiumban lakozó nemes vitézlő törvénybírák: Budai Pál, Dienes György, Horvát János, Némethy Pál, Borbély János, Rédei Mátyás, Albert deák, Jakabházi János, Csalári György, Jánossy György, Szőcs István, Vincze Máté, convocáltattunk seregbíró uram házához, néminemő dolgoknak törvény szerint való revisiójára. [Levata causa] /CXXXVI./ Nemes vitézlő Kőszögi István uram, úgymint A. verbis proponálván elmondja, minthogy Fafákék, úgymint I.-k az házának felemelését felvállalták,95 s valami ahhoz kívántatott, mindent megadtak nekik; mivel elrontották, s az mellett az felesége ott megholt azon háznak lerontása miatt, kívánja őkegyelme, minthogy az magok gondviseletlensége miatt történt ezen casus, hogy halálért halállal fizessenek, és azon kárt is refundálják. Fafákék úgymint I.-k magok személyekben astálván verbis replicálják az A. feleletire, és azt is mondják, mindenkor mikor történet szerint leomlott az ház, mind annakelőtte eléggé kiáltotta, ne menjenek oda az asszonyemberek, de nem fogadták, és ha véletlen rajta esett, mit tehet róla, akarton nem cselekedték, és valami kívántatott az ő mesterségekhez is, mind megcsele95 Mivel forrásunk a baleset leírásánál alább a ház kürtőjét emlegeti, ezért fűtött épületre, lakóházra kell gondolnunk. A kürtő egy olyan egyszerű, a kémények megjelenése előtt általános füstelvezető rendszer, amelyen keresztül a kemence füstje a padlástérbe jut. (PALÁDI-KOVÁCS 2001. 170.) A ház felemelése csak akkor jöhetett szóba, ha Kőszegi István épülete egy - az újkori népi építészetből is ismert - (zsilipéit deszkafalu vagy sövényfalú) gerendavázas talpas építmény volt. (uo. 113- 114.) Ezt a talpas házat akarta a tulajdonos, minden bizonnyal az udvaron belül, valahová áthelyezni. 154
