A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

Anno 1660. die 4. junii. Mi, az szécsényi praesidiumban lakozó nemes vi­tézlő törvénytevő bírák, convocáltattunk seregbíró uram házához, némine- mő dolgoknak tövény szerint való revisiójára. Levata causa / CXXXIIL/ Vétetett elő Horton lakozó Jankó Márton dolga Gajda Gyurka ke­zessége végett, minthogy Hatvanból kihozta maga kezességin, azért kívánja, hogy vagy magát adják kézben, avagy az sarcát tegye le Gajda Gyurka. Gajda Gyurka azt mondja, hogy hozza ki Hatvanból az másfélszáz tallért és kéntelen leszen bemenni az rabságra, ha találja az törvény. Deliberatum est Constál mielőttünk, leült bírák előtt, hogy Gajda György erős hittel meges­küdt Horton lakozó Jankó Márton kezesének, hogy benne nem hagyja sem­mi úttal, sőt az napjára reámegyen, s eleget tészen hittel tett fogadásának. Melyet minthogy meg nem állott, és perjurussá is tette magát, és őérette be is vitték Hatvanban Jankó Mártont, pro eo judicialiter azt találtuk, hogy Gaj­da György csak bemenjen Hatvanban előbbeni rabságára, és mentse ki on­nét az kezesét. /87./ /88./ Anno 1660. die 13. junii. Mi, szécsényi praesidiumban lakos nemes vitézlő törvénybírák: Budai Pál, Darvas János, Jánossy Mihály, Rédei Mátyás, Csa­lán György, Jakabházi János, Vincze Máté, Nováki Mátyás, Dienes György, porkoláb, Szabó Mihály, két vásárbíró, Rédei Mátyás substitutus kapitány uram őkegyelme commissiójából convocáltattunk seregbíró uram házához, néminemő dolgoknak törvény szerint való revisiójára. Levata causa /CXXXIV./ Néhai Vas János árvája, Vas Ágnes képiben adstálván nemes vi­tézlő Olasz Pál uram, kívánja és proponálja verbis: mivel Vas János relictája, Olasz Katus ura halála után csakhamar férjhez ment, meg nem böcsüllötte jó urát, más az, az gyilkossal is megbékéllett, sőt azt is mondotta, hogy még jobb akarója legyen ezután, mint azelőtt, melyből mindaz következnék, hogy talám maga fogadta reá az gyilkost; azért kívánja az A., hogy I.-nek semmi jussa ne legyen urától megmaradott jókban, hanem valamije mara­dott, cedáljon az árvának. Addito, hogy még az ura nevét is tagadja, és ha­ragszik érette, ha valaki Vasnénak híja. Az I. noha az első punctumot nem tagadja, mindazonáltal az két utolsó­kat simpliciter tagadja, kívánja, reiciáltassék abbéli kívánsága az A.-nek, ha meg nem bizonyíthatja. 152

Next

/
Thumbnails
Contents