A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
/CXIV./ Szabó Jancsi maga személyében előlállván maga mentségére azt feleli főkapitány uram őnagysága kívánságára, hogy jóllehet ő is ott volt, mikor Dózsái Jancsiék megfosztották azon szegény legényeket, de az ő akaratja ellen, sem híre sem akaratja nem volt reá, sőt, mikor kapitány uram kívánta, az portékát is ő adta azonnal elő, ő semmi közit nem ártotta ahhoz. Deliberatum est Mi, feljebb specificált convocatus bírák, főkapitány urunk őnagysága verbis deciaráit kívánságát és mind penig az specificált Szabó Jancsi publicus ma- lefactornak maga mentségét, tett feleletit mindenképpen megvizsgálván és ruminálván, minthogy ezen malefactor maga gonosz cselekedetit oretenus megvallja, és az injuriált coram tribunali fejére esküdt, super hoc juxta contenta articuli 15 Iezért (a Hármaskönyv első részének) 15. címében foglaltaknak megfelelő (ítéletet hoznak)./ is ismert, 17. század közepi (végleges formáját tekintve 1666-ban elkészített) Gerhardt Graafi-féle alaprajz és látkép, (ld. kötetünkben: 1-2. kép) Igen használható a Mocsáry Antal által közölt 19. század eleji felmérési rajz is. (MOCSÁRY 1820-1826. I. köt. 217.) 1641. július 1-én fogadja fel Nógrád vármegye alispánja, id. Ráday András Balthasar Albrichtet (Boldisar Albrict) és társait - összesen három, vsz. besztercebányai kőművest - a „szécsényi kőkerítés" építésére, ölönként 60 dénárt fizetve nekik „és minden 25 ölkőrakástól" 5 kila búzát. 1641. szeptember 1-ig összesen 64 forint 50 dénár pénzben és búzában történő kifizetését jegyzi fel rövid számadásában. (DERL C/64. 2b. 57. d. 1.1. No. 1.) Az építkezéseket Esterházy Pál bányavidéki főkapitány-helyettes is említi 1643. május 24-én Esterházy Miklós nádornak írt levelében: „Nógrád Szécsényt kezdte kővel keríteni, arra emberül készültek s költenek." (MERÉNYI 1907. 583.) Sajnos csak levéltári jegyzékből ismerjük azt az elveszett szerződést, amelyet id. Ráday András, Nógrád vármegye alispánja kötött 1646. június 4-én (a valószínűleg szintén besztercebányai) Abraham Arzt kőművessel és kőfaragóval Szécsény kőbástyájának építéséről. (DREL C/64. 2c. 81. d. 6. t. No. 28.) Az 1640-1650-es években folyamatosan zajlott Szécsény erődítéseinek felújítása és építése, részben napszámosokkal, részben azonban a Nógrád megyei jobbágyok ingyenmunkájával (labor gratuitus). (JAKUS 1987b. 31-32.) Jelenlegi adataink alapján úgy tűnik, hogy a szécsényi városfal teljesen még a vár második török uralma alatt (1663-1683) sem épül át kőbe, a ferences kolostor és a kis kapu közötti szakasza, tehát a déli oldal egy része megmaradt palánknak. (A szécsényi erődítések történetéről: JAKUS 1985a. 134. PÁLMÁNY 1989a. 59-68. és MAJCHER 1990.) A bányavidéki várak építkezéseiben egyébként rendszeresen nagy szerepet vállaltak a besztercebányai kőművesek, egy kései példa füleki és korponai munkálatokhoz: 1677. aug. 2. Besztercebánya. Johann Schulz (II.) Kohá- ry Istvánnak. (MOL X 7824. No. 6429. - C 1086. d.) 140