A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
hoc, hogy jövendőben bizonyos ratióját adván az halasiak mostani nem com- pareálásoknak, acceptáltassék igaz ratiójok és újobban előlvetessék dolgok.81 /73./ Anno 1659. die 6. decembris. Mi, szécsényi praesidiumban lakos nemes vitézlő törvénytevő bírák, főkapitány uram őnagysága commissiójából convo- cáltattunk szécsényi seregbíró uram házához bizonyos dolgoknak törvény szerint való revisiójára. /CXI./ Ugyan főkapitány urunk őnagysága parancsolatjából az nemes urai- mék őkegyelmek jelenlétekben, és mind penig az vitézlő rend előtt nemes vitézlő Rédei Mátyás uramot promoveáltuk és esküdtettük meg az szécsényi lovashadnagyságra, mely tisztiben Isten szerencséltesse őkegyeimét. /CXII./ Vétetett elő Ságon lakozó Kornis János dolga valami adóssága végett, mely adósságért minthogy Szécsényben lakos Rédei Mátyás, Szalai Pál, Kosuth Pál lettek kezesek, azért kívánja Kornis János, az obligatoriának con- tinentiája szerint fizessenek meg az kezesek azon adósságért. Rédei Mátyás cum interessatis nem tagadja, hogy nem voltának kezesek, de minthogy Kornis János az eladott marha közül visszalopta az jobbikat, és rosszabbat adtak helyiben, azért nem kívánnak fizetni, az minthogy az mészáros is mind ekkoráig is azért nem akart fizetni. 81 Néhány fennmaradt adat alapján úgy tűnik, hogy Budai Bornemisza Bolgár Pál mint elismert ügyvéd rendszeresen képviselte a (kiskunjhalasiakat különböző törvényszékek előtt. 1661. január 21-én kelt végrendeletében is megemlíti, hogy a halasiak bizonyos kiváltságleveleit (privilégiumai) - másolatban-e vagy eredetiben, nem derül ki - magánál tartotta. 0AKUS 1985b. 25. és 29.) Működését az magyarázza, hogy ő intézte Paksi Jánosnak (g), Kiskunhalas földesurának megbízásából ottani jószága ügyeit (administrator bonorum). (Adatunk: 1654. ápr. 9. DERL C/64. 2b. 52. d. 1.1. No. 117. Idézi: SZAKÁLY 2000. 358.) Kiskunhalas mezőváros a tizenöt éves háború alatt, 1596-ban a tatárdúlás áldozata lett. Újratelepülése csak az 1620-as évek második felében indult meg, éppen ezért a település lényegesen szerényebb érdek- érvényesítő képességgel bírt, mint a Duna-Tisza köze többi hagyományos mezővárosa. (Nagy-Szeder 1926. 86-97. Szakály 2000. 327-329.) Budai Bornemisza Bolgár Pál tiltakozása valószínűleg azzal állt összefüggésben, hogy Pest-Pilis-Solt vármegye több nemesi családja (pl. a Szécsényben lakó Jánossy familia) igen éles harcokat folytatott Kiskunhalassal a mezőváros körüli puszták birtoklásáért illetve használatáért. A nemesi jogigények pedig gyakran a halasiak elleni hatalmaskodásokban tetőztek, amelyekben oroszlánrészt válllaltak a végvári katonák. - így válhatott illetékessé az ügyben a seregszék. (SZAKÁLY 2000. 342-348.) 138
