A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Szabó András Péter: Előszó
következetesen kisbetűvel írtuk, hogy az értelmezést nehezítve ne törjék meg feleslegesen a szöveg képét, kivételt csak az uralkodó jelzőivel tettünk. Mind a magyar, mind a latin szövegrészekben szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel hívtuk fel a figyelmet a hibás, rontott alakokra, a javításokat pedig filológiai lábjegyzetben tüntettük fel. Két esetben javítottunk csak a főszövegben. Egyrészt a sedes szót, amelyet a jegyzőkönyv vezetői rendszeresen, és értelemzavaró módon saedesnek írtak, másrészt pedig a „queror" (= panaszkodom) latin ige hibásan „ae"-vel írt származékait (pl. querimonia helyett quaerimonia áll az eredetiben), ugyanabból az okból. Szögletes zárójelben kaptak helyet saját kiegészítéseink is, amelyekkel a véletlenül elhagyott szavakat pótoltuk. (Mivel a szövegben csonkulások, ázások, olvashatatlan alakok nincsenek, és a kártevők is megelégedtek a margóval, ezért ez nem lehet félrevezető.) A rövidítéseket külön jelzés nélkül oldottuk fel, szintén az olvashatóságot szem előtt tartva. Kivételt jelentenek a forint és a dénár rövidítései (f = florenus, d = denarius), illetve a peres felek csaknem főneve- sült egybetűs rövidítései, az A. (actor/astrix = felperes) és az I. (in causam attractus/attracta = alperes.), amelyeknek feloldása feleslegesen terhelte volna a szöveget. A néhány szavasnál hosszabb latin szövegrészek fordítását dőlt zárójelben a forrásszöveg után írtuk, a latin szavakat és kifejezéseket pedig (a régies magyar alakokkal együtt) a kötet végén található szómagyarázatban fordítottuk le. Szintén dőlt zárójelben kaptak helyet a seregszéki ülések sorszámai, az utánuk következő dátumot pedig mindig vastagítot- tuk. (Az eredetiben a kiemelést általában a nagyobb betűmérettel oldották meg.) Ugyancsak dőlt zárójelbe tettük az ügyek római számos sorszámait is. A szöveghez a szükséges helyeken tárgyi jegyzeteket fűztünk, olykor hosz- szabb kiadatlan forrásokat is idézve. A jegyzőkönyvben való tájékozódást a seregszéki ülések táblázata mellett annotált személynévmutató, helynévmutató és tárgymutató is segíti. Bár tisztában vagyunk a hazai és erdélyi középkorászok által kedvelt egyesített mutatók előnyeivel, mégis a külön mutatók mellett döntöttünk, hogy a személyek, földrajzi nevek és fogalmak gyors áttekintését lehetővé tegyük. Az utóbbit a tárgymutató tematikus beosztásával is igyekeztünk elősegíteni. (A mutatózás rendszerének kialakítása során nagyban támaszkodtunk Benda Kálmán javaslataira és a vármegyei regesztakötetek gyakorlatára.) A jogtörténészek kedvéért a jegyzőkönyvben idézett jogforrásokat külön táblázatba gyűjtöttük össze. A települések lokalizálásának elősegítésére és a szécsényi vár befolyási körzetének illusztrálására térkép is készült a forrásban szereplő összes településnévvel. A tárgyi jegyzetek, illetve a személynévmutató elkészítéséhez a szakirodalom összegyűjtése mellett komoly levéltári háttér- kutatást is folytattunk. A szűkre szabott idő alatt elsősorban a vár néhány tisztjének családi levéltárát néztük át, különösen Koháry István szécsényi kapitányét. A munka azonban a Koháry-archivum hatalmas terjedelme mi12
