A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
Levata causa /LXXVII./ Nemes vitézlő Budai Pál uram őkegyelme maga személyében adstálván az pataji emberek dolgában verbis proponálja,67 hogy mivel Török Istókék hatalmasul elhajtották marháikat és magát is az embert törökös- nek mondották, azért kívánja őkegyelme, hogy elsőbben is bizonyítsa meg azt, hogy törökös az pataji ember, és járjon úgy mint olyan, alioquin in poena talionis convincáltassék Török Istók. Amellett az hatalomnak terhín, és minden kárának, fáradságának és költségének restitutióján is elmaradjon. Török Istókék megismervín gonosz cselekedeteket, megalkudtanak mind Budai urammal és mind pedig az pataji káros emberekkel. /52./ Anno 1658. die 16. novembris. Mi, az szécsényi praesidiumban lakos nemes vitézlő törvíntevő bírák, közönségesen convocáltattunk seregbíró uram házához tekintetes és nagyságos Koháry István uranknak őnagyságának com- missiójából, néminemő dolgoknak törvín szerint való revisiójára. Levata causa /LXXVIII./ Praedenominált urunk őnagysága úgymint dominus terrestris curatora, nemes vitézlő Soós Ambrus uram őkegyelme, előlállván, szóval azt proponálja: mivel Patán lakozó Török Péter felesége Kis Anna asszony ennéhány rendbéli vítkekkel, úgy mint nyilvánvaló paráznosággal, gyilkossággal és törökké való lítelíre való vágyódással vádoltatott, azért kívánja az őnagysága curatora, ha ezek az asszonyra az bizonságokból kitetsznek, országunk törvínye szerint büntetődjék, melyről törvínt és reális executiót is kíván administráltatni. Az asszony képében Kaszap Mihály uram előlállván az dominus A. ac- tiójára producálta in scriptis feleletit, melyet kíván elolvastatni. 67 A Solt megyei Dunapataj mezőváros melléknévi alakja a korabeli helyesírás következetlensége miatt teljesen megkülönböztethetetlen a Heves megyei (Gyöngyös) pata mezővárosétól. Budai Bornemisza Bolgár Pál azonban csak elvétve működött Heves megyében, és néhány fennmaradt adat alapján úgy tűnik, hogy elismert ügyvédként rendszeresen képviselte a (duna)patajiakat különböző ügyekben. (pl. PML IV.l-f. 1. d. 2. t. f. 1.) 1661. január 21-én kelt végrendeletében is megemlíti, hogy a patajiak bizonyos kiváltságlevelei (privilégiumai) nála voltak, nyilvánvalóan egy peres ügyben használta fel ezeket bizonyításra. - Akár eredetiek is lehettek, bár valószínűbb, hogy hiteles másolatok. Jakus Lajos egyébként a végrendelet említését helyesen a Solt megyei (Duna)pataj mezővárosra vonatkoztatta. (Jakus 1985b. 25. és 29.) 120
