A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
hogy az tetőkkel étetik meg, azon helyrűl, az hol volt, ment ki egy lövísnyi- re62 az mezőben az őrző katonától és lovaitól. A tájon aratásban búza lívén, ült be abban, ha keresték volna, meg is találhatták volna, de ugyan csak az följebb denominált lovak köllettenek nekik, kiket sem akkor, sem az idő alatt meg nem térítettek, és mostan is oda tartják az A. praejudiciumára és elszenvedhetetlen kárára, vi et potentia mediante. Minekokáért kívánja az A., hogy juxta articulos 3-4. anni 1608., 29. 1609., 23. 1613., 16. 1635. et 43. 1638. in poena violentiae convincáltassanak sigillatim, cum refusione damni / az 1608. évi 3-4., az 1609. évi 29., az 1613. évi 23., az 1635. évi 16. és az 1658. évi 43. törvénycikkek értelmében fejenként ítéljék el őket, a kár megtérítésére/63 az 62 A „lövésnyire" kifejezés egyfajta, már a korszakban sem konkrét távolságmegjelölés. Nagy valószínűséggel puskalövést kell értenünk alatta, amelyet Bogdán István - nem kis bizonytalansággal - mintegy 600 méterre becsült. (BOGDÁN 1990. 225.) 63 A felperes keresetében szinte az összes olyan törvénycikket felsorolta, amelyet addig a 17. században a hatalmaskodásokkal kapcsolatban megalkottak. A legfontosabb idézett jogforrás az időrendben utolsó: az 1638. évi 43. te., valószínűleg ennek alapján kerültek említésre a korábbi, és a konkrét ügyhöz kevésbé kapcsolódó cikkelyek. 1608. évi. 3-4. te. (II. Mátyás 1608. évi koronázás utáni decretuma). Címe: 3. te. Az 1592. év óta elkövetett erőszakosságok és foglalások közül melyek maradhatnak meg és melyek nem? (Violentiarum et occupationum, quae ab anno 1592 patratae sunt, quaenam manere, et quae non debeant?) 4. te. Akármiféle erőszakosság esetében a panaszos fél kérésére előrebocsátott törvényes értesítés mellett a vármegyéken miképpen kell eljárni? (Qualiter ratione quarumlibet violentiarum praehabita legitima certification ad partis querulantis instantiam in comitatibus procedatur?) (CJH 1608-1657. 26-29.) Az 1609. évi 29. tc. Cime: A múlt országgyűlés végzései közül az erőszakosságokra és a jószágfoglalásokra nézve kelt 3. és 4. cikkelyeknek érvényben hagyása, helyes értelmezése, és az azokban való eljárás módja. (Quomodo tertius et quartus constitutionum praeteritae dietae de violentiis et occupationibus bonorum editi articuli in suo esse et vigore manere, ac sincere intelligi, et quomodo in illis procedi debeat?) (CJH 1608-1657. 60-61.) Az 1613. évi 23. tc. Címe: Az erőszakosságokról és a jószágelfoglalásokról a korábbi országgyűléseken kelt törvénycikkelyeknek világosabb megmagyarázás. (Articuli praeteritarum diaetarum de violentiis et occupationibus bonorum editi lucidius declarantur.) (uo. 106-111.) Az 1635. évi 16. tc. Címe: Az erő- szakoskodókról kiadott cikkelyek helybenhagyásáról, azoknak kiterjesztéséről és a törvény elé állítottak esküjének megítéléséről. (Articuli de violentiis editi ratificantur: in quantum se extendant, et de impositione juramenti statui commissorum.) (uo. 318-319.) Az 1638. évi. 43. tc. Címe: A falukban megszálló és a szegény népet bántalmazó katonákkal és az urak szolgáival szemben miképpen kell eljárni? (Qualiter contra milites, vel etiam dominorum servos in pagis condescentes et miserae plebi injurias inferentes procedendum?) „A katonáknak és némely mágnás urak szolgáinak faluról-falura való szállására nézve, miután az nemcsak hogy meg nem szűnt, hanem a soproni országgyűlés óta még szaporodott, a karok és rendek az 1635. évi 10. törvénycikkelyre hivatkoznak. 1. § Határozottan kijelentve és e törvénycikkelyhez hozzáadva azt, hogy a szegény népnek az ilyen nyomorgatóit, és pedig a katonákat a kapitányok, a nem nemes szolgákat 113
