1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Előszó
Előszó Az 1938-as bécsi döntés nem csupán a huszadik századdal foglalkozó szlovák és magyar történetírás témái között foglal el kiemelt helyet, de a szlovák és magyar köztudatban is. Vonatkozási pont ez, amelyhez mindenkinek van valamiféle - általában etnikailag meglehetősen determinált - viszonya. Annak ellenére azonban, hogy a bécsi döntés témája ilyen kiemelt helyet foglal el a két nép kapcsolattörténetében, a két nemzet történetírása a konstruktív szakmai dialógust mellőzve eddig leginkább csak elbeszélt egymás mellett. Monográfiák, tanulmányok, forráskiadványok jelentek meg, ám azok szinte kizárólag az egyik vagy a másik nemzeti narratívának adtak helyet, s így inkább az egyoldalú igazságok kinyilvánításának, mintsem a párbeszédnek voltak az eszközei. Az utóbbi évek némi elmozdulást mégis hoztak. Ennek legfontosabb eredményét szlovák részről az első bécsi döntés forrásainak három kötetben való kiadása jelentette. A Ladislav Deák által összeállított köteteket pedig még akkor is előrelépésként értékelhetjük, ha látjuk a válogatás tendenció- zusságát, és azt, hogy a szerző az általa elképzelt szlovák szenvedéstörténet kialakítása érdekében a szlovák telepesek bécsi döntés utáni sérelmeit állította munkájának középpontjába. Magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű, hogy Sallai Gergely jóvoltából megszületett a téma első teljes körű magyar feldolgozása. Ennél is fontosabb volna azonban, hogy végre napvilágot lásson az első bécsi döntés hosszú évek óta készülő okmánytára, amely a maga eltérő szempontjaival jól kiegészíthetné a fentebb már említett szlovák forráskiadványt, s lehetővé tenné a történet eddiginél alaposabb megismerését. A két ország között az utóbbi években meglehetősen feszültté váló viszony ellenére, a bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából 2008 végén két olyan szakmai konferencia is zajlott - egymáshoz időben és térben meglehetősen közel -, amely az eddigi gyakorlattal ellentétben a téma több szempontú megközelítésére, akár az egymással is polemizáló nézőpontok prezentálására igyekezett helyezni a hangsúlyt. Az sem lehet véletlen, hogy mindkét rendezvény a szlovák-magyar államhatár mentén zajlott. Az első, Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés - Elemzések és értelmezések címmel Komáromban, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara történelem tanszékének szervezésében, 2008. október 24-én valósult meg. A második, a Szlovákok és magyarok - elválás és szembenállás 1938-ban című pedig Balassagyarmaton került megrendezésre a Nógrád Megyei Levéltár jóvoltából, 2008. december 5-én. 7
