1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)

Budapestről érkező korántsem egyértelmű instrukciók éppúgy szerepet játszottak, mint a párt egészére jellemző konzervatív, polgári reflexek. így miközben a lengyel kisebbség május elején a szudétanémet követelésekhez hasonlóan, szélsőségesen radikális követelésekkel állt elő, addig az Egyesült Párt által a prágai kormányzatnak ekkor átadott 81 pontos memorandum még mindig a csak a részsérelmek felszámolását célozta meg, nem pedig a csehszlovák nemzetiségpolitika teljes újragondolását, s az autonómia követelése is teljes mértékben hiányzott belőle.5 Nem meglepő, hogy az EMP a Milan Hodza miniszterelnök által beterjesztett nemzetiségi statútumot6 is olyan lehetőségként értelmezte, amely a fennálló állami keretek között nyithat utat a magyar kisebbség sérelmeinek felszámolásához. Az EMP a német párttal ellentétben az 1938-as krízis teljes időszaka alatt megmaradt a parlamentáris eszközök alkalmazása mellett, a párt mellett pedig nem szerveződtek félkatonai alakulatok. Persze a tömegek megszólításának és mozgósításának eszközeit tekintve a magyar párt is átvette az SdP-ben már sikeresen kipróbált módszereket, s jelszavakat, amit a májusban és júniusban lezajlott községi választások során nem lehetett nem észre venni. Ezeknek a mozgósítási eszközöknek nem kis szerepük volt abban, hogy az EMP ezeken a választásokon a két háború közötti időszak legjobb eredményeit érte el, s megszerezte a magyar szavazatok több mint 80%-át.7 A határrevízió jelszava nyíltan azonban a választások során sem bukkant elő, sőt az Egyesült Magyar Párt vezetői kifejezette ügyeltek arra, hogy a választási gyűlések nehogy ebbe az irányba forduljanak.

Mindezek ellenére a magyar államhatár mentén lakó szlovákiai magyarság nem maradhatott érintetlen attól azl938-ban új lendületet kapó magyar- országi revíziós propagandától, amelynek a korabeli szigorúan őrzött határok sem tudtak gátat szabni. A magyar-szlovák államhatár a két világháború között ugyan hivatalosan nehezen volt átjárható, ám a határon keresztül mégis élénk forgalom zajlott: csempészek és rokonaikat látogató magyarok egyaránt a zöldhatáron át közlekedtek.1938 folyamán az államhatár az egymásnak való üzengetés terepévé is vált, s különösen megszaporodtak a Magyarországról Dél-Szlovákiába áthozott röplapok, amelyek a közelgő impé5 A memorandum szövegét lásd: SNA, f. KÚ BA, k. 254, é.j. 31839

6 Az ún. nemzetiségi statútum alatt Hodza miniszterelnök kezdetben csak az érvényes nemzetiségi jogalkotás összefoglalását és némi javítását képzelte el. A szudé- tanémetekkel folytatott tárgyalások előrehaladtával és nem utolsósorban London és Párizs nyomására a statútum immár deklarált célja az lett, hogy az addigi nemzetállamot a nyelvörvény, a közigazgatás és egyéb törvények megváltoztatásával nemzetiségi állammá alakítsák át.

7 Az 1938-as községi választások eredményeivel kapcsolatban lásd Simon Attila: Az 1938-as csehszlovákiai községi választások és a szlovákiai magyar politika. Fórum Társadalomtudományi Szemle, VIII (2006) 1. sz. 111-134.

74