1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Šona Gabzdilová-Olejníková: A bécsi döntés és Dél-Szlovákia, különös tekintettel a Rimaszombati járásra
SONA GABZDILOVÁ-OLEJNÍKOVÁ A bécsi döntés és Dél-Szlovákia, különös tekintettel a Rimaszombati járásra A Csehszlovák Köztársaság (CsSzK) kikiáltása után, 1918-ban, a trianoni szerződés értelmében addig nem létező országhatárok kijelölésére került sor. Az új ország területén lakóknak, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, nem volt lehetőségük állást foglalni a létrejött geopolitikai helyzettel kapcsolatban, vagyis kinyilvánítani, melyik államalakulattal akarnak azonosulni - Csehszlovákiával vagy Magyarországgal. így a magyar nemzet azon tagjai, akik a mai Dél-Szlovákia területén éltek, az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaságban új, addig ismeretlen helyzetbe, a kisebbség helyzetébe kerültek, miközben a szlovákok „az egységes csehszlovák nemzet" részeivé váltak. Mindkét etnikai csoportnak, a szlovákoknak és a magyaroknak is, a politikai, gazdasági és kulturális életben bekövetkezett egész sor változásra reagálnia kellett reagálniuk. A magyarok részéről ez nem csak a felsorolt változásokat jelentette, hanem elsősorban magát a kisebbségi státuszt. Fontos szerepet játszott az addig ismeretlen jogállás lélektani aspektusa, melynek szemszögéből az új szerep addig ismeretlen érzéseket is kiváltott. 1938-ban a 20. század folyamán másodszor a dél-szlovákiai régióban is határmódosításra került sor. Hasonlóképpen, mint két évtizeddel korábban, ebben az évben sem volt lehetősége az érintett területek lakosságának arra, hogy kifejezze véleményét a határvonal változásaival kapcsolatban. Természetes volt, hogy úgy a magyarok, mint a szlovákok az anyanemzetükkel akartak egy államalakulatban élni. Tekintettel arra, hogy a két etnikum között lehetetlen volt egyenes elválasztó vonalat húzni, a bécsi döntés következtében sok szlovák nemzetiségű élt hét évig Magyarországon, a magyar kisebbség egy része pedig Csehszlovákiában maradt, hogy aztán néhány hónap múlva egy új államalakulatba - a Szlovák Köztársaságba kerüljön. A felsorolt radikális változásokat teljes mértékben meghatározta az a helyzet, amelybe Európa a harmincas évek második felében került. A nemzetközi helyzet alakulását az európai kontinensen 1938 őszén Németország határozta meg. A kockázatvállaláshoz nem volt sem erő, sem akarat, és így a körülmények 1938. szeptemberének végén a Müncheni egyezmény aláírásához vezettek. Az aláírók 1938. szeptember 29-én a Kiegészítő Nyilatkozatban deklarálták, hogy a Csehszlovákiában élő magyar és len59