1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Popély Gyula: A komáromi tárgyalások (1938. október 9–13.)

ne csak a Csallóközre, hanem a csehszlovák-magyar határvonal többi részére is vonatkozzék. Tiso hajlandónak mutatkozott újabb, harmadik csehszlovák javaslat kidolgozására és előterjesztésére, de azt is mindjárt kijelentette, hogy ő csakis az 1930. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi adatait tekinti irányadóknak. A tárgyaló felek végül azzal rekesztették be az aznapi fordulót, hogy másnap, október 13- án délelőtt 9.00 órakor folytatják a tárgyalást, amelyen a csehszlovák delegáció beterjeszti harmadik ellenjavaslatát.8

Október 13-án az előző napon megállapított időpontban a tárgyalások annak rendje és módja szerint elkezdődtek, a csehszlovák tárgyalófél hajt- hatatlansága azonban rövidesen újból nyilvánvalóvá vált. Ivan Krno ismertette az újabb, immár harmadik javaslatot. Ennek értelmében Csehszlovákia a már beígért Csallóközön kívül néhány további kisebb-nagyobb határ menti magyarlakta területet is hajlandó lett volna visszaadni Magyarországnak. E javaslat értelmében Magyarország visszakapott volna 5200 négyzetkilométernyi területet 345 000 lakossal. A magyar fél által igényelt városok közül azonban Pozsony, Érsekújvár, Léva, Losonc, Kassa, Ungvár és Munkács továbbra is csehszlovák fennhatóság alatt maradtak volna.

A magyar delegáció a harmadik csehszlovák javaslatot sem fogadta el komoly tárgyalási alapnak. Teleki Pál például találóan jegyezte meg: bár igaz, hogy a tökéletesen igazságos néprajzi határ megvonása szinte lehetetlen, de ennek ellenére határozott rosszindulatot lát abban, hogy e javaslat értelmében Csehszlovákia továbbra is szeretné megtartani még azon területek nagy részét is, amelyeken a magyarság mind az 1880-as, mind az 1910-es, mind pedig az 1930-as népszámlálások adatai szerint többséget alkotott. Kánya Kálmán külügyminiszter végül leszögezte, hogy a két tárgyaló fél álláspontja ebben a kérdésben annyira eltér egymástól, hogy a vita folytatása ilyen körülmények között értelmetlen, és ezért kéri a tárgyalások felfüggesztését délután 18.00 óráig.9

A 18.00 óra helyett 19.00 órakor elkezdődött ülés mindössze tíz percig tartott. Ezen Kánya felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben rámutatott a csehszlovák tárgyaló fél hajthatatlanságára. A tárgyalások további folytatását értelmetlennek és a magyar fél részéről befejezetteknek nyilvánította. A magyar nyilatkozat teljes szövege a következő:

„Amint már ismételten kijelentettük, mi a legjobb, legőszintébb szándékokkal és abban a biztos reményben jöttünk ide tárgyalni, hogy rövid időn belül sikerülni fog olyan megegyezésre jutni, amely biztos alapra helyezi az államaink között fennálló viszonyt. Sajnos ez a reményünk nem ment teljesedésbe. Nem akarnék itt újból bizonyos kedvezőtlen jelenségekre hivatkozni, mert ez részünkről a tárgyalások során többször megtörtént. Elangsúlyozot- tan ki kell azonban emelnem, hogy az új határokra nekünk ma reggel átnyúj8 Uo.

9 Uo. 765-769.

55