1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Ablonczy Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában

és politika összefonódását, s talán még jobban e gondolkodásmód határait. Az Ormos Mária találó kifejezésével élve „optimális revízió", amelyet képviselt (az etnikailag magyar területek gazdasági, vízrajzi, természetföldrajzi szempontokkal kikerekítve), részben olyan faktoidokra és előfeltételezésekre épített, amelyek nem, vagy csak részben állták ki a valóság próbáját. A kárpáti fapusztítás nem volt nagy mértékű, a ruszinok egy jelentős része hallani sem akart a visszatérésről Magyarországhoz, s végül a revízió sem azért következett be, mert Teleki vízrajzi gondolatmenetei meghatották a döntéshozókat, hanem mert a nemzetközi politika hullámverései lehetővé tették ezen országrészek Magyarországhoz való visszacsatolását.

Teleki Pálnak a sors rendkívüli lehetőséget adott. Cselekvő részt vállalhatott azon revíziós célok megvalósításában, amelyeknek a két világháború között első számú elméleti kidolgozója volt. Elképzeléseinek magja a Szent István-i állameszme volt, amely az első királynak tulajdonította a nemzetiségek toleráns kezelésének eszméjét. A magyar szupremácia elismeréséért cserében a nemzetiségek szabadon ápolhatták kulturális önazonosságukat, az oktatásban, a közigazgatásban, a bíróságokon szabadon használhatták volna anyanyelvűket, sőt bizonyos mértékű autonómiával is rendelkezhettek volna, például a magyar nemzet iránti hűségüket már bizonyított ruszinok. Az ő esetükben Teleki mindenkinél messzebb ment el a Horthy-kor- szak elitjéből, s a Kárpátaljai Vajdaság terve határozott szakítást jelentett az egységes magyar politikai nemzet eszméjével.23 Bár Teleki minden erejével azon volt, hogy ez a konstrukció létrejöjjön és mintául szolgáljon a jövendő magyar nemzetiségpolitikájában, kezdeményezése kudarccal zárult, s ez kihatott az 1938 és 1944 közötti magyar politika egészére is.

23 Ennek történetéről ld. Vasas Géza: Egy félbehagyott alkotmány. Kárpátalja autonómiájának ügye 1939-1940-ben. In Fedinec Csilla (szerk.): Kárpátalja 1938-1941. Magyar és ukrán történeti közelítés. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2004.157-215.

49