1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
tartozott Bethlen István, Teleki Pál, vagy éppen Esterházy János, aki a döntés előtti napon azért indult Rómába, hogy a bécsi döntés előtt Ciano által igényelt magyar háttér-információkhoz a maga részéről is hozzájáruljon. Az 1938. szeptember 29-30-i müncheni szerződéssel Magyarország revíziós politikájának kétségkívül új irányt szabott. A Csehszlovákia egy lépésben, háborús úton történő felszámolása, vagyis a „nagy megoldás" - azaz ahogy azt Sztójay Döme berlini követ lapidárisan megfogalmazta: „Németország bekebelezi a cseh és a morva területeket, mi pedig a Felvidéket" - helyett Hitler a szudétanémet területek elfoglalását, a szlovák és rutén kérdés Csehszlovákián belüli autonómiák formájában való kezelését - azaz az etnikai alapozású változások diplomáciai úton való kikényszerítését - átmenetileg jobb megoldásnak tartotta. Sztójay Döme berlini magyar követ a müncheni és a bécsi döntések közti kritikus, október közepi napokban fokozott figyelmet tanácsolt a Kánya Kálmán vezette magyar diplomácia részére. Megjegyezte, hogy a német-cseh-szlovák-rutén viszonyban olyan változások történtek, amelyek nehezíthetik a magyar érdekek eredményes képviseletét: „Akárhogy is mérlegeljük a helyzetet, a mi szempontunkból a „nagy megoldás" talán még egy háború árán is előnyösebb lett volna, mint a „kis megoldás" az összes bonyolult és tisztázatlan kérdéseivel."2 Alábbiakban azt vizsgáljuk, milyen volt a tényleges szerepe a hitleri Németországnak az első bécsi döntés előkészítésében és meghozatalában. Mennyiben határozta meg a magyar revíziós célokat, eszközöket Berlin közép-európai berendezkedésének a világháborús előkészületekkel szorosan összefüggő lépéssorozata? Miért és hogyan kapott a szudétanémet kérdés fokozása Hitler terveiben, illetve a brit-francia appaesement politikai lépésekben a csehszlovák válság idején kiemelten fontos szerepet, s ez miként befolyásolta a magyar revíziós politika alakulását? S végül miként próbálta a német diplomácia a maga javára fordítani a Duna-medence első területrevíziós konfliktusát, egyszersmind a versengő magyarokat, cseheket, szlovákokat, ruténokat, lengyeleket egymással kijátszva és szembefordítva? A határrevíziók előfeltételei Ismeretes, hogy Magyarország két világháború közötti külpolitikai doktrínájának alapját a trianoni békeszerződésben rögzített magyar államhatárok revíziója, s ezzel együtt az 1918 és 1938 közt kialakult közép-európai politikai status quo megváltoztatása jelentette. A revíziós célok és a külpolitikai eszközök meghatározása a korszak gyorsan változó körülményeihez alkal2 DIMK II. 806. Az első bécsi döntés szlovák vonatkozású forrásait Id. Deák, Ladis- lav: Viedenská arbitráz. 2. november 1938. Dokumenty I-III. Matica slovenská, Martin 2002-2006. 22
