1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után

jait. Három kisebb intézet (Ludová banka, Stredoslovenská banka, Myjavská banka) alacsonyabb részesedéshez jutott, és a politikailag megbízhatatlannak tartott Slovenská banka nem is vehetett ebben részt. A szlovák bankok tőkerészesedése elérte az 1225 milliárd koronát. A birodalmi német tőke is megszilárdította pozícióit, az Unionbank a Deutsche Bank, a Német Kereskedelmi és Hitelbank a Dresdner Bank érdekkörébe került. A koncentráció eredményeként 11 pénzintézet, köztük 6 szlovák, 3 német és 2 magyar maradt.9

A szlovák szakirodalom nem tartja az arizálás elsőrendű haszonélvezői között a kereskedelmi bankokat. Az eredeti elképzelések szerint a bankoknak az arizáló személyek hiteligényét kellett volna finanszírozniuk, ezt azonban azok elutasították. A zsidó tőkék közvetítése alól azonban már nem mentesülhettek: a bankokon keresztül kb. 350 millió korona zsidó betét és 1500 millió korona értékpapír jutott az állami pénzügyi intézményekbe. Az átutalások a kiadási költségeiket növelték és behajthatatlan adósságaik is növekedtek. A konjunkturális üzleteikből csupán maradékok maradtak.10 11

A pozsonyiak dilemmái: tőkementés, konszolidáció, alárendelődés

A Szlovákiában maradt, több mint 67 ezer főnyi magyarság túsz és ütőkártya szerepe ugyanazt jelentette: ez az új kényszerközösség a bel- és külpolitikai érdekek kiszolgáltatottjává és áldozatává vált. Az Esterházy vezette politikai elit számára, a magyarellenes szlovák kisebbségpolitika támadásai közepette kevés hatékony eszköz maradt a kisebbségi kohézió megerősítésére, ezeket is inkább szimbolikusnak tarthatjuk, melyekkel az azonosságtudat lokális szintjeit kívánták erősíteni.11 Magyarország részéről, amely a müncheni döntés

9 Holec, Roman-Hallon, I'udovít: Tatra banka v zrkadle dejín. Bratislava, AEPress, 2007. 207-216. A koncentrációt négy tényező befolyásolta: 1. A szlovák bankok egymás közötti versenye az állami támogatás megszerzéséért, 2. Németország hatalmi befolyása, 3. A Cseh-morva protektorátusban zajló politikai és gazdasági változások, 4. A szlovák-magyar államközi tárgyalások eredményei. Ryník, Jozef: Vply ministerstva financií na koncentráciu bánk na Slovensku v rokoch 1939-1945. In Ludia, peniaze, banky. Zborník z konferencie 6-8. novembra 2002. Národná banka Slovenská, Bratislava 2003. 370. A cseh bankok fiókjainak felszámolására Ryník, Jozef: Osudy ceskych bánk v koncentraénom procese na Slovensku v rokoch 1939- 45. http://www.economy.sk/DNH/Rynik.htm

10 Halion, Ludovít: Úloha komerénych bánk v arizácii na Slovensku 1939-1945. Historic- ky casopis, 2006,4. sz. 591-606. Holec, Roman-Hallon, I'.udovít: Tatra banka... i. m. 216.

11 A szlovákiai magyarság helyzetére lásd Kovács G. László: A szlovákiai magyarság a második világháború éveiben (1939-1945). In Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből. Pozsony, Kalligram Könykiadó, 1993. 127-154. Az első bécsi döntés körülményeinek, előtörténetének, diplomácia- és politikatörténetének összefoglalására Sallai Gergely: Az első bécsi döntés. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. A kelet-szlovákiai magyar politikai tevékenységre Pékár, Martin: Politické aktivi145