1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Pékár: Változások Kelet-Szlovákiában az első bécsi döntést követően
a Magyarországnak, Lengyelországnak és Németországnak átengedett területekről jöttek Eperjesre, mivel egyrészt meg kellett állapítaniuk a számukat, másrészt bizonyos esetekben nemkívánatos személyekről volt szó (csavargók, prostituáltak, kolduló gyerekek, zsidók).24 A menekültek között azonban túlnyomórészt annak a kölcsönös száműzés lavinájának áldozatai voltak, amely rögtön a bécsi döntés után indult meg és egészen 1938 végéig tartott.25 Már a bécsi döntést követő első két hétben csak Eperjesre körülbelül 900, főleg cseh menekült érkezett.26 Ezek rendszerint telepesek voltak a családjukkal, akik nyíltan beszéltek a megszállt területeken uralkodó kritikus helyzetről és erőszakosságról, amivel hozzájárultak a közvélemény formálásához és annak etnikai mozgósításához. Vallomásaikat feljegyezték az állami hivatalok is, akik így gyűjtöttek alapvető bizonyítékokat a Magyarországgal való tárgyalásokhoz.27 Egy további, majdnem 2 500 személyből álló csoportot az evakuált állami alkalmazottak és családjaik alkották. Ezeknek az embereknek köszönhetően a város lakosainak száma néhány nap leforgása alatt jó 15 százalékkal megnőtt. Kassáról, Eperjesre, átmeneti körülmények közé, 12 állami intézményt helyeztek át, ezek közül a legnagyobb, a már említett rendőrparancsnokság volt.28 A propaganda szempontjából a legnagyobb figyelmet az épp akkoriban létrehozott műszaki főiskola áthelyezése kapta, habár valójában csak 5 emberről és 30 doboznyi anyagról volt szó. A technikum iránt Eperjes városa már annak létrehozása előtt is érdeklődést mutatott, de a kormány döntése azt Kassán akarták megvalósítani. Az iskolát azonban röviddel a létrejötte után, a bécsi döntés következtében evakuálni kellett a legközelebbi városba, vagyis Eperjesre. A szlovák minisztertanács 1938. 11. 7-i ülésén vette ezt tudomásul. Eperjesen az állami ipari iskola épületében biztosítottak helyet a technikum számára. A végső elhelyezés megoldásának keresése során Eper24 Vyzva policajného riaditelstva v PreSove. Slovenská sloboda, 1939. január 27. 25 Részletesen lásd Deák, Ladislav: Politické pomery na okupovanom üzemi (2. november 1938-14. marec 1939). In Viedenská arbitral - 2. november 1938. Dokumenty II. Okupácia. (2. november 1938-14. marec 1939). Martin, Matica slovenská, 2003. 8-24. 26 260 cseh, 130 szlovák, 10 magyar, 8 német és 2 zsidó a családjaikkal. Többségük nem igényelt szociális ellátást csak szállást. SA PreSov poboéka PreSov, f. OÚ-P, 29/1938 prez., k. 15. 27 ŐA PreSov poboéka PreSov, f. OÚ-P, 26/1938 prez., kr. é. 15. Több vallomás szerepel az L. Deák által összeállított dokumentumok második kötetében. 28 Továbbá: a Kassai Városi Jegyzői Hivatal, a Kassai Tartományi Elnöki Iroda, a Kassai Állami Főképviselet, a Kassai Állami Képviselet, a Kassai Főbíróság, a Kassai Kerületi Bíróság, a Kassai Járási Bíróság, a Kassai Műszaki Főiskola Rektorátusa, a Járási Hadirokkant Ellátó, a Kassai Megyei Gazdasági Erdészeti Egylet és a Kassai Állami Ipari Iskola. Összesen mintegy 30 tonna anyagról és csomagról van szó. [ŐA PreSov poboéka PreSov, f. OÚ-P, 29/1938 prez., k. 15.] 119
