1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Pékár: Változások Kelet-Szlovákiában az első bécsi döntést követően

geopolitikai előnyei származnának az önálló Szlovákia létrejöttéből.2 A magyar politikában „München szellemében" 1938 októberében az a nézet uralkodott, hogy a szlovák területek megszerzésének egyetlen módja a népszavazás. A referendum szükségességéről nemcsak a nagyhatalmakat kellett meggyőzni, hanem magát Szlovákiát is. A nagyhatalmakkal felé Szlovákia és Magyarország gazdasági és geopolitikai egységének hagyományos nézetét képviselték, melyet a népszavazásnak, mint az önrendelkezési jog eszközének kellett volna alátámasztania. A magyar kormány Szlovákiában széleskörű propagandatevékenységet fejtett ki, melyet főleg az időszaki sajtóban és röplapok formájában jutott érvényre. A propaganda célja az volt, hogy Csehszlovákiában a káosz és az ország szétesésének légköre uralkodjon el. A komáromi tárgyalások kudarca után, a magyar területi követelésekről a nagyhatalmaknak kellett dönteniük. Magyarország és a Csehszlovákia is megpróbálták maguk mellé állítani a döntőbírókat. A csehszlovák érdekeket az autonóm szlovák kormány képviselői 1938. október 19-én, a német külügyminiszterrel, Joachim von Ribbentroppal történt találkozón tolmácsolták. A szlovák politikusok elhatárolódtak az előző, prágai politikától és saját javaslatuk bemutatására koncentráltak, kihangsúlyozva Kassa megtartásának szükségességét. A magyar oldal, saját elképzeléseinek támogatásához, elsősorban Rómában keresett magának szövetségest. Kijelentették, hogy Magyarország támogatása az olaszok közép-európai megerősödését jelentené, Németország rovására. Ezek után Ribbentrop előzetes találkozója Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterrel, az egyes városokról, illetve területekről szóló licitálásra korlátozódott. Ebben a fázisban Ciano lényegesen jobb információkkal rendelkezett a kérdésről, így előnyben volt a német féllel szemben. Ciano kezdeményezésének köszönhetően az új határ a magyar diplomácia jelentős győzelmét jelentette, s egyben óriási csalódást Szlovákia számára. A döntőbírói határozat szerint a határok részletes megállapítása a magyar-szlovák vegyesbizottság jogkörében maradt. A terület megszállását 1938. november 5. és 10. között kellett megvalósítani. Gyógyírként kívánt szolgálni a sebekre a döntés 6. pontja, mely kötelezte Magyarországot, hogy az adott lehetőségek keretében szüntesse meg azokat a gazdasági és szállítás-technikai hátrányokat, melyek a szlovák terület átadásával keletkeztek. Csehszlovákia számára a szerződés egyetlen pozitív pontja talán az volt, hogy mindkét érintett fél kötelezte magát arra, hogy a döntést véglegesnek tekinti.3 A nagyhatalmak döntésének következtében Szlovákia elveszítette

2 Csehszlovákia sorsa abban az időben még nem dőlt el végérvényesen. Továbbá lásd: Bystricky, Valérián: Nacistické Nemecko a vznik Slovenského státu. Vojenská história, 2001,2. sz. 41-60.

3 Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz - 2. november 1938. Dokumenty I. (20. September - 2. november 1938). Martin, Matica slovenská, 2002.139. dokumentum.

114