1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Milan Olejník: A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban
riodikum, köztük a Novosti is, idézte a Magyar Távirati Irodát, amely a magyar kormány válaszát továbbította: „A cseh-szlovák kormány tegnap átadta a Magyar Királyság prágai követének a határ megváltoztatásáról szóló javaslatot. Ez a javaslat a legnagyobb mértékben igyekszik megfelelni a magyar nemzet etnikai követeléseinek. Mindamellett, hogy a felkínált terület megközelítőleg közelít a demarkációs vonalhoz, amely a magyar nép által lakott területet határolja, a javaslatot ebben a formában nem lehet elfogadni, mert nagyon jelentős 'magyar' városok maradnának cseh-szlovák szuverenitás alatt... A magyar kormány úgy döntött, hogy a legrövidebb időn belül, diplomáciai úton, részletes választ küld a prágai kormánynak."28 A magyar kormány 1938. október 24-én kézbesített válaszában követelte a felek által nem vitatott területek azonnal megszállását, és azt javasolta, hogy azokon a területeken, amelyre mindkét fél igényt tart, döntsenek helyi népszavazások, és hogy Szlovákia és Kárpátalja egész területén is tartsanak referendumot. A Slovenská politika a négy pontból álló magyar ellenjavaslatot éles kritikával illette, és arra a következtetésre jutott, hogy: „Eme kilátások alapján megítélhetjük, hogy a köztünk és Magyarország közötti új határok kijelölésének végső megoldása nehéz lesz."29 Ahogy a Slovak tájékoztatott, „kedden délután30 Prágában összeült a központi kormány minisztertanácsa, az összes szlovákiai és kárpátaljai tagjaival együtt. A kormány a magyarok javaslatát természetesen nem fogadhatta el és a szlovák-magyar probléma megoldását teljes egészében átengedte a német-olasz döntőbíróságnak."31 A cseh-szlovák kormány válaszával kapcsolatban a Novosti idézte a Cseh-szlovák Távirati Irodát, amely szerint „a magyar kormány, október 24-i jegyzékére adott cseh-szlovák válasz hangsúlyozza... Cseh-Szlová- kia őszinte kívánságát a magyar kisebbség kérdésének mielőbbi megoldására. A csehszlovák kormány jegyzékben fejezi ki egyetértését, hogy a magyar kisebbség egész kérdése a müncheni egyezmény aláíróinak, Németország és Olaszország döntőbíróságának legyen átadva."32 A Slovak a következőképpen kommentálta a párbeszéd sikertelen befejezését: „A Magyarországgal folytatott határvita utolsó fázisába kerül. Mivel Magyarország minden, a kérdés megoldására irányuló javaslatot visszautasított, és a nagyhatalmak döntését kérte, nem volt arra ok, hogy kormányunk, Magyarország e javaslatát ne fogadja el... Mivel a magyarok az egyezségre nem álltak rá, kormányunk az összes javaslatukat és ultimátumukat visszautasítja. Visszautasítja - főleg - a népszavazásra irányuló kérelmüket, amelyre nem került sor az 28 Novosti, 1938. október 25. A magyarok visszautasítják javaslatunkat. 29 Slovenská politika, 1938. október 26. Négy pont. 30 1938. október 25. 31 Slovák, 1938. október 27. Róma és Berlin kezében a döntés. 32 Novosti, 1938. október 28. A cseh-szlovák kormány válasza a magyar javaslatra. 106
