1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Milan Olejník: A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban

A dél-szlovákiai magyar közösség helyzetével összefüggő vitás kérdése­ket kétoldalú tárgyalásoknak kellett volna megoldaniuk. Edvard Benes le­mondása a köztársaság elnöki székéről, és az azt követő kormányzati sze­mélyi változások miatt8 a cseh-szlovák kormány a tárgyalások elhalasztását kérte. Magyarország és Szlovákia közös megegyezése után, a tárgyalások megkezdését október 9-re tűzték ki. Ahogy a Robotnícke noviny tájékoztatott, „A müncheni egyezményben javasolt csehszlovák-magyar tárgyalások, a két kormány közös megegyezése után, vasárnap, este hét órakor kezdőd­nek. A magyar kormányt a tárgyalásokon Kánya, külügyminiszter és gróf Teleki, vallás és közoktatásügyi miniszter képviselik, akiket nagyszámú szakember kísér különböző minisztériumokból."9 A komáromi tárgyalások­ra kiküldött csehszlovák küldöttség összeállítása meglepetést okozott - a delegációt kizárólag szlovákok alkották, a szlovák autonóm kormány fejé­vel, Jozef Tisoval az élen. A tárgyalások kezdetének eseményei nem voltak ismertek a szlovák újságírók előtt. Csak október 12-én, a Slovak című napi­lap közölt információkat annak lefolyásáról: „Az október 10-i komáromi hi­vatalos jelentés szerint, a szlovák és a magyar küldöttség délután 2 órakor ült tárgyalóasztalhoz. Ezeken a megbeszéléseken - mint ismert - a magyar kormány javaslatáról tárgyaltak, amely sajátosan képzelte el a határkérdés megoldását Szlovákiával."10 11 A kompromisszumos megoldás megtalálásá­nak alacsony valószínűségét jelezte a szerkesztőség, mivel „a megoldás alapjául nem szolgálhatnak az elavult statisztikák, hanem csak az újabb - szlovák statisztikák, és ezért a szlovák küldöttség, ezek alapján kidolgozott javaslatokat terjesztette elő."11 Az álláspontok kibékíthetetlenségét, a Slovák című napilap, a kölcsönös távalti kapcsolatok optimista szemléletével pró­bálta meg áthidalni, amely szerint „az összes vitás kérdés rendezése után, a magyar-szlovák baráti együttműködés szelleme uralkodhatna, amely együttműködés garantálná a két nemzet békés egymás mellett élését."12 München után Németország befolyása a közép-európai helyzetre dráma­ian megnőtt. A geopolitikai helyzet eme változását Magyarország és Cseh- Szlovákia is tudatosította. Mindkét ország következetesen igyekezett meg­szerezni Németország jóindulatát, és ebben az irányban intenzív diplomáci­ai kampányt folytattak. Ahogy arról a Slovenská politika beszámolt „Közös külügyminiszterünk, dr. C'hvalkovsky, megérkezett Berlinbe, ahol még a 8 Emil Krofta külügyminisztert, aki E. BeneS közeli munkatársa volt, az addigi ró­mai nagykövet, Benes franciabarát politikájának kritikusa, F. Chvalkovsky váltotta a miniszteri székben. 9 Robotnícke noviny, 1938. október 9. Az egyezkedés Magyarországgal vasárnap kezdődik. 10 Slovák, 1938. október 12. A világ közvéleményének figyelme mellett tárgyalnak Komáromban a határ revíziójáról. 11 Uo. 12 Uo. 102

Next

/
Thumbnails
Contents